Még a címképhez hozzáfűzném, úgy tudom, egy puli mindenkit beenged, de a kilépés már bizonytalan.
Lassan már borostás poén, de még mindig időszerű... Alapvetően a pultos és a törzsvendégek nem bírták már elviselni, hogy néhány fiatal nem rendeltetésszerűen használja a krimót. Ugyanis általában mihelyst kikérték a mentás citromfüves szörpjüket, leültek, és négyen, négyfelé kezdték el nyomkodni a mobiljukat. Ahelyett, hogy a kommunikáció egyik legősibb formáját választották volna, azaz a beszélgetést. A pult felé helyezett tábla beütött, azóta nyugodtság van.
Amikor évekkel ezelőtt kergettem a munkát, az egyik alkalommal felhívtam az egyik ismerősömet, hogy „Nem keresel véletlenül egy fiatal és tehetséges (hihihi) munkatársat?” „Én leginkább pénzt keresnék” – válaszolta.
Ide nem tudok semmit sem írni. Csak arra várpok, hogy vége legyen a mondatnak...
Egy természetbarát ismerősöm a képhez csak annyit fűzött hozzá, hogy intelligens ember Reisser csavarral élő fára nem rak föl táblát.