A fiatalok első megállója a Muravidéken, Lendván volt. A helyszínen a vár megtekintése után a Bánffy Központba látogattak el, mely a szlovéniai magyarok kulturális központja. Ott, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet egyik munkatársával, Soós Mihállyal találkoztak, aki előadásában bemutatta a diákoknak a helyi magyarság történelmét, mindennapjait. A találkozó egy jó hangulatú beszélgetéssel zárult, melybe bekapcsolódtak a közben megérkező, helyi általános iskolás gyerekek is.
A jankaysok a történelmi belvárosban folytatták túrájukat, többek között megtekintették a Makovecz Imre tervei alapján megépített Művelődési Központot, a Magyar Főkonzulátust és a Lendvai Kétnyelvű Általános Iskolát is. A fiatalok a városnézés után megkoszorúzták államalapító királyunk, Szent István szobrát.
A gyerekek Lendva városából Mariborba utaztak, ahol a Dráva parttal és a monarchia korabeli belvárossal ismerkedtek meg. A diákok egy-egy történelmi látványosság előtt megállva, párhuzamokat vontak Békéscsaba épületeivel, hiszen az Osztrák-Magyar Monarchia időszakában mindkét település hatalmas fejlődésnek indult.
A második napon újra buszra szálltak a csabai diákok és Predjamába látogattak el, ahol megtekintették a várat, melyet egy sziklafal oldalába vágtak. Érdekes összehasonlításokat tettek a gyerekek az erődítmény és a Békéscsaba közelében található gyulai várral kapcsolatban.
A kirándulás következő állomása a Postojnai cseppkőbarlang volt, ahol az évmilliók által formált cseppkövekben gyönyörködhettek. Mivel ezek a helyszínek voltak a kirándulás legnyugatibb pontjai, itt emlékeztek meg a békéscsabai sorozású 101. császári és királyi gyalogezredről, melynek tagjai a helyszíntől nem messze vívták dicső harcaikat az első világháború idején.
A fiatalok következő megállója a Bledi-tó volt, ahol a kísérő tanárok a magyar történelemhez szorosan kapcsolódó bledi egyezményről meséltek a diákoknak. A jankaysok tanulmányi kirándulásuk utolsó napján a Maribor közelében, Spodnja Volicinában található temetőt keresték fel. A helyszínen az 1945-ben elhurcolt 600 magyarról emlékeztek meg, akiket a jugoszláv hatóságok internáltak.
"A kirándulás célja az volt, hogy az iskola tanulói ne csak a tankönyvekből, hanem a helyszínen is megismerkedhessenek a Kárpát-medencében élő magyarság mindennapjaival, történelmével" - fogalmazott Ugrai Gábor, a Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola történelemtanára.
