Juhász Zoltán a bibliotéka és a Csabagyöngye közti sikátoron elmondta, a műemlékvédelmi világnapot 1984 óta szervezik meg európai szinten. A Műemléki Együttesek Nemzetközi Tanácsa, az ICOMOSZ nevezte ki április 18-át a műemlékvédelmi világnappá.
– Fontossága nem kérdés; Magyarországon is ismerünk jó pár olyan több százéves épületet, amely nagyon szép emlékeket őriz, mégis az idő vasfoga, vagy akár az emberi tényezők befolyásolják, vagy akár ugye háborúk csorbították az emlékek sorsát – tette hozzá. – E jeles nap célja a közös múlt, az örökség ünneplése, a világ sokszínű kulturális lenyomatának megőrzése, illetve a védelem fontosságának a hangsúlyozása.
Az Ibsen ház előtt – Fotó: Such Tamás / behir.hu
Bevallása szerint a muemlekdelem.hu adatbázis segítségével megnézte, hogy Békéscsabán 27 darab építmény tartozik műemléki védelem alá. Többek között a Kinizsi utcai népi lakóház, a Ligeti egykori Sörház, az evangélikus kis- és nagytemplomok, a szlovák tájház, a Gajdács tanya, a gerlai Wenckheim kastély vagy az izraelita temető sírkövei.
– Azonfelül léteznek ideiglenes műemléki védelem alatt álló építmények, ilyen például az Árpád fürdő épületegyüttese, a Magyar Államkincstár épülete, a FEK Étterem, vagy az István malom épülete – folytatta. – A mai napon elsősorban az Ibsen ház lesz a legtávolabbi pont, ahová ellátogatunk, és megtekintjük a főtéri épületeket, illetve megismerjük azok történetét.
A séta második felében pedig az evangélikus nagytemplom mögötti öregházhoz látogattak el, a Békéscsabai Kulturális Hagyományőrző Körnek köszönhetően, akik szintén komoly feladatot látnak el a műemlékvédelem területén.
Galéria
– Azok az építmények, amiket mi megtekintünk, egy bizonyos Sztraka Ernő nevéhez köthető, aki az 1860-as évektől az 1890-es évekig látta el Békéscsabán a főmérnöki, főépítészi teendőket. Ugye ő díszpolgára lett Békéscsabának, és neki köszönhető az, hogy a ma is ismert városképet megkapta a város a 19. század második felében – jegyezte meg.
Felsorolta, Sztraka a városrendezéssel, piac rendjével foglalkozott, és Juhász Zoltán szerint akkoriban nagy dolognak számított – a választások előtt is –, de jó pár járda létesült. Továbbá az ő nevéhez köthető az evangélikus templom, a békéscsabai körgát, a Széchenyi Liget, illetve azok a belvárosi építmények, amelyeket megtekintettek.
A népszerű program során a résztvevők a séta mellett kvízkérdésekre válaszolva ismerhették meg a város műemlékeit és tudhatják meg, miért Békéscsaba Munkácsy városa.
Jampecok Munkácsy városában– Fotó: Such Tamás / behir.hu
