Szoborral tisztelegnek a gyulai kolbász atyja előtt

2020. július 23. 18:22 | Hidvégi Dávid

Nagy István agrárminiszter avatta fel Gyula legújabb szobrát, amely a gyulai kolbász megteremtőjét, Stéberl Andrást ábrázolja.

Az agrárminiszter kiemelte, hogy szükség van egy példaképre, aki megmutatja, hogy miért érdemes dolgozni és alkotni. Nagy István úgy fogalmazott, hogy a gyulai kolbász megteremtője folyamatosan fejlesztett, segítette a munkavállalóit, de az élet mindent elvett tőle a kommunista hatalomátvétel után. Gyárát államosították, ezzel a traumával pedig már nem tudott megbirkózni és három hónappal később szívrohamban elhunyt.

– Ereje a fokozatos fejlődésben rejlett. Hozzájárult a város hírnevének gyarapításához. Az egyedüli útként a humánus gazdasági szerepvállalást tekintette – fogalmazott a tárcavezető.

 

Nagy István agrárminiszer ünnepi köszöntője – (Fotó: Hidvégi Dávid)

 

A térség országgyűlési képviselője kiemelte, hogy hét évvel ezelőtt még azon aggódtak a helyiek, hogy leállhat a gyulai kolbász termelése. Dr. Kovács József hangsúlyozta: a kormánysegítségével sikerült megmenteni a gyulai húsipart, Stéberl András emléke pedig örökké köztünk marad majd a szobor felállításával.

„A jövőnek sok neve van: a gyenge úgy hívja, elérhetetlen, a gyáva úgy, ismeretlen, a bátor lehetőségnek nevezi” – ezzel a Victor Hugo üzenettel köszöntötte a jelenlévőket Gyula polgármestere. Görgényi Ernő hangsúlyozta, hogy Stéberl András „self made man" volt, a 21. században úgy mondanánk „brandet" épített, amely maga a messze földön híres Stéberl-kolbász volt. Hozzátette: erős és szimbolikus üzenete van annak, hogy az agrárminiszter leplezi le a szobrot.

Daka Zsolt, a Gyulahús Kft. ügyvezetője köszöntőjében hangsúlyozta, hogy több mint másfél évszázados múltra tekint vissza a gyulai kolbász, majd megjegyezte: Stéberl András „ügyes marketing fogásokkal” építette fel gyulai birodalmát, hiszen ma is az ő receptjei alapján készítik a kolbászt.

A szobrot a leleplezése után Kondor Péter, a Magyar Evangélikus Egyház Déli Egyházkerületének püspöke áldotta meg, mivel az evangélikus valláshoz szorosan kötődő Stéberl András a gyülekezet aktív tagja volt, ezért is került az emlékmű a gyulai evangélikus templom mellé.

 

Galéria

 

Ki is volt Stéberl András?

Stéberl András 1888. szeptember 26-án született az akkori Pozsony vármegyei Bazinban a mai Szlovákia területén. Édesapja Stéberl Mihály szőlősgazda, édesanyja pedig Wavrinszky Zsuzsanna lengyel nemesi család leányának sarja. 1903. július 1-jén Pozsonyban Pentz Lajos híres hentesmesterhez szegődött tanoncnak, ahol a már gépesített műhelyben jutott új ismeretek birtokába. 1906. augusztus 10-én kapott segédlevelet, de három évig mestere mellett dolgozott.

A katonai szolgálat után Mihály bátyja meghívására Gyulára ment, és a József Szanatórium főgépésze lett, majd Balogh József gyulai kolbászgyártó üzemében helyezkedett el, ahol megismerte a kézi kolbászgyártás műveleteit, egy év múlva, 1913 végén kiváltotta az iparigazolványt. 1914. január 1-jén nyitotta meg üzletét a Városház utca 19. szám alatt, bátyja házában. Az első világháborúban behívták katonának, és 1918-ig teljesített szolgálatot. 1919. július 6-án kötött házasságot Békéscsabán Szák György csabai földbirtokos 21 éves leányával. Házasságukból két leány és egy fiú született: Zsuzsanna, Ilona és András.

 

 

A háború után egy nagyszerű ötlettel – mai szóval jó marketing munkával – keresletet teremtett a budapesti húsboltokban, aminek egyenes következménye volt az egyre nagyobb megrendelés. Legrangosabb eredménye, hogy a gyulai kolbász termékével az 1935-ös brüsszeli világkiállításon aranyérmet nyert. 1937-ben az Országos Iparegyesület aranykoszorúval tüntette ki. 1936-ban Kiss Sándor iparművésszel elkészíttette a gyár védjegyét, ami más felirattal ma is használatos.

Sikerei ellenére szerény ember maradt, városszerte ismerték és szerették. A gyulai evangélikus egyházközösség aktív tagja volt, és jelentős adományokat adott. 1927-től 1932-ig a gyülekezet gondnoka volt.

1948. március 26-án államosították a gyárát, a család vagyon nélkül maradt. Az államosítás után az üzem új vezetői Stéberl András munkájára nem tartottak igényt, ez a tragikus csapás megrövidítette az életét. 1948. május 26-án, szívrohamban, 59 éves korában meghalt. 2005-ben díszpolgárrá választotta Gyula képviselő testülete.

 

További programok »

Gyula

Játékos lesz a Múzeumok Őszi Fesztiválja Gyulán

A múzeumok széleskörű népszerűsítése, egy évente ismétlődő, hosszabb időszakot átívelő múzeumi rendezvénysorozat megvalósítása hívta életre 2006-ban a Múzeumok Őszi Fesztiválját. A szervezők nemcsak rá akarták irányítani a figyelmet a múzeumokra, hanem fent is kívánták tartani az érdeklődést, élményt nyújtó, korszerű oktató, szórakoztató, évről-évre megújuló programok
2020. szeptember 30. 19:45
FEL