Szerelem a vízen

Kedden este a Vízi Színházban a Magyar Teátrumi Társaság és a Békéscsabai Jókai Színház ismét újdonsággal várta a nézőket. „Kedvenceink a víz fölött” címmel kezdődött sorozat, amiben a Békéscsabai Jókai Színház művészei – akik Szarvas Város kedvencei is – párosával adnak műsort. Az első művészpár Tatár Bianka színművésznő és Gulyás Levente zeneszerző, akik az életben is egy párt alkotnak, egy kerek estét állítottak össze „Tíz kicsi bűnjel” címmel.

Az előadás dalgyöngyeit Presser Gábor Egyszer című dalára fűzték fel, és úgy válogatták azokat, hogy volt benne menny és pokol, öröm és bánat, minden, amelyet a szerelemben megélhet bárki. A dalok szövege néha versként hangzott el. Műsorukat az ország legjobb zeneszerzői, szövegírói dalaiból válogatták, hogy a végére egy gyönyörű nyaklánccá váljon. Kezdték az ismerkedéstől, és sorban mentek keresztül azokon az érzéseken, amelyeket mindenki átélt, átélhet a szerelem folyamán, amikor kezdetben a fellegekben jár, majd lezuhan a földre, szakítások, veszekedések, kibékülések, évődések, és persze bolondozás és sok szerelem. Nagyrészt Dés László – Bereményi Géza szerzőpáros szerzeményei szólaltak meg, de hallhattunk több Presser Gábor zenét és szöveget, továbbá Zorán, Dusán, Novai Gábor, Kékes Zoltán, Kis Tibor dalokat, szövegeket is (nem teljes a felsorolás). Az este kerek volt azért is, mert Tatár Biankáról már tudjuk, hogy nagyon szépen énekel, ám az este Gulyás Levente nem zeneszerzőként, hanem partnerként volt jelen, azaz nem csak kísérte Biankát, hanem maga is majdnem minden dalban énekelt is, ami újdonságként hatott. A dalok hatása, váltakozó érzései a szép színésznőt sem hagyták könnyek nélkül, az előadás egyik szakaszában.

A dalok: Egyszer arra járhatnál; eszelős szerelem, azaz minden éjjel látom az arcát; meghalok, hogyha rád nézek; mond miú, miújság; vetkőzés; 35 perc múlva indulnod kell; jó lesz egyszer majd; add, hogy még egyszer lássam; egészen egyszerű dal; most múlik pontosan; azok a szép napok; hogyan tudtam élni nélküled? Nem, nem, soha nem leszek a játékszered; botladozva; részegen ki visz majd haza? Gondolj rám, ha elpattan egy húr a zongorán; olyan szépek voltunk; száz évig élünk; ma jól vagyok; elfelejtett szó; szerelem, szerelem; vigyél el; miénk ez a cirkusz. Szóval körülbelül erről szólt az este.

A műsorban nem csak nagyon jól megírt dalokat és dalok szövegeit hallhattuk, hanem élőzene kísérte Tatár Biankát, hiszen egy zeneszerző csakis maga szólaltathatja meg hangszerét, a zongorát. Gulyás Levente játékát kiegészítette két kiváló zenész, Pfeff Márton, basszusgitáron és Tímár Tamás dobon adták bele zenei tudásukat, de érzéseiket is a színpadon.

Igényesen összeállított, kedves, meghitt „színháznak” lehettünk részesei. Kitűnő zene, jó szövegek, nagyszerű színésznő, nagyszerű zenész, szerelem, szeretet, humor és érzelem, érzelem, érzelem… Köszönet Tatár Biankának és Gulyás Leventének!

Presser Gábor szövege

„Egyszer arra járhatnál, egyszer rám találhatnál,
És akkor belém eshetnél, s rögtön el is vihetnél.
Vagy inkább ott maradhatnál, nálam bekuckózhatnál.
Simán átölelhetnél, csak hallgatnál és kérdeznél.”

Forrás: Newjság

 

Megosztás:

Címke: , , , , ,