A vörös kánya olyannyira ritka vendég errefelé, hogy minden felbukkanása élményszámba megy. Magyarországon az utóbbi években nőtt ugyan a költőállománya, de még így sem éri el a 20 párt. A Dunától keletre nem költ, a nyugati országrészben általában a halastavak és más vízfelületek mellett bukkan fel. A Körös-Maros Nemzeti Parkban korábban évente legfeljebb egy-egy példány került szem elé. Idén azonban már szeptemberben megfigyelték az elsőt. Aztán rendszeressé vált a felbukkanása, ráadásul már egyszerre több példány is megjelent. Egy alkalommal például négy vörös kánya éjszakázott együtt – ez a megfigyelés már szinte szenzációnak számít hazánk keleti felén.
Karcsú, hosszú szárnyú madárról van szó, melynek szárnyfesztávolsága a testsúlyához képest meglehetősen nagy. Éppen ezért sok időt tud repüléssel tölteni, jól meglovagolja a felszálló légáramlatokat, kevés energiát éget el feleslegesen. Spórolnia is kell az energiával, mivel rendszerint elhullott állatok tetemét fogyasztja, s azt nem mindig könnyű találni. Rá van szorulva mások maradékára is, sokszor megeszi a sasok zsákmányából otthagyott falatokat.
Az, hogy a vörös kányák most nagyobb számban és kitartóan jelen vannak a Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületén, valószínűleg annak köszönhető, hogy az itteni táplálékbázis megfelelő számukra. A hörcsög- és a pocokállomány erősödőben van, így a kányáknak is több jut a szántáskor kiforgatott, sérült, vagy elpusztult rágcsálókból. Az utak mentén is könnyebb észrevenniük az elütött állatokat, azokból is tudnak lakmározni.
A keselyűkhöz hasonlóan a kányák is jó hatással vannak a természet egészségére. Az állati tetemek elfogyasztásával ugyanis megelőzik a fertőzések terjedését.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park
