Az idei kora tavasz csapadékban szegényen alakult a Csanádi puszták térségében, ezért legjelentősebb vizes élőhelyeink, pusztai mocsaraink nem tudtak megtelni vízzel. Március végére teljesen szárazon maradtak. Ennek következtében az ilyenkor jellemző vízi- és partimadár csapatok sem jelentek meg a pusztán. A Csikóspusztai-tavon azonban összefüggő, nyílt vízborítást tapasztalhattunk még ebben az időszakban is, így a partimadarak is erre a kis területre gyűltek össze. Míg máskor itt inkább csak a récefélék szoktak dominálni, más alkalmas pihenő- és táplálkozóhely híján most a partimadarak is ezen a tavon gyülekeznek. Igen színes madárcsapatokat lehet itt megfigyelni.
Viszonylag sekély a vízborítás, így még a meder közepén is gázolható mélységű a víz a nagyobb partimadarak számára. A máskor is jellemző tőkés, csörgő, fütyülő, kanalas, böjti és nyílfarkú récéken túl most nagy godák, bíbicek, pajzsoscankók, nagy pólingok, piroslábú cankók és a különös megjelenésű gólyatöcsök is jelen vannak a területen. Ezek a madárcsapatok a tavon nyüzsögnek, folyamatosan mozgásban vannak, pásztázzák a vizet, túrják az iszapot, táplálék után kutatva.
Nagyon látványos, amikor egy ragadozó madár közeledtére ez a színes madársereglet megriadva felrepül. Minden faj hallatja a rá jellemző, jellegzetes vészhangokat, majd kis keringőzés után, általában megnyugodva visszatérnek a vízre.
A Csikóspusztai-tó mellett elhalad egy dűlőút, ahonnan bárki zavartalanul szemlélheti a napokban ezeket a madarakat. Aki a környéken jár, annak érdemes megtekintenie a tó melletti kiserdőben található Blaskovics család egykori kriptakápolnáját is, amely jelentős helyi kultúrtörténeti emlék.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park
Böjti récék, a koratavaszi időszak jellemző madarai (fotó: Balla Tihamér/kmnp.hu)
