A jelenség mélyebb megértése érdekében a Binghamtoni Egyetem kutatói több mint 175 tanulmányt elemeztek. Ezek összesen több mint 500 elméletet vetettek fel a rovarfogyatkozás lehetséges kiváltó tényezőiről. Az adatok alapján a kutatók egy bonyolult, mintegy 3000 kapcsolódási pontot tartalmazó hálót rajzoltak fel, amelyben a méhészettől kezdve a városiasodáson át szinte minden szerepet kapott.
–Lehetetlen lenne minden szakértőt külön megkérdezni. Ahelyett, hogy hatszáz embert egy terembe zsúfoltunk volna, inkább elolvastunk minden olyan tanulmányt, ami áttekintette a témát vagy összefoglalta a meglévő kutatásokat – mondta Christopher Halsch, a kutatás vezető szerzője. – Az volt a célunk, hogy azonosítsuk a lehetséges ok-okozati láncolatokat, például azt, hogy a mezőgazdaság környezetszennyezést okoz, ami végül a rovarok számának csökkenéséhez vezet. Ezekből az összefüggésekből egy hatalmas hálózatot építettünk, hogy megértsük, mely elméletek kapcsolódnak leggyakrabban egymáshoz, és mely tényezők a legmeghatározóbbak.
Illusztráció: pixabay.com
Az összes kapcsolat elemzése alapján a kutatók arra jutottak, hogy a rovarállomány csökkenésének leggyakrabban említett oka az intenzív mezőgazdaság, különösen a földhasználat megváltozása és a rovarirtó szerek használata.
Ugyanakkor óvatosan kell bánni az okok egyszerű rangsorolásával, mert ezek a tényezők szorosan összefonódnak egymással. Például az éghajlat önmagában is fontos tényező, de ide tartozik több konkrét hatás is – mint a heves esőzések, a tüzek vagy a hőmérséklet-ingadozások –, amelyek más területekre is hatással vannak. Ezek a tényezők egy összetett, egymással szorosan összekapcsolódó hálózatot alkotnak, amelyben sok minden kölcsönösen erősíti egymást.
Forrás: Origo
