A meghívott vendégek ezúttal Kitta Gergely, az MCC intézetekért felelős igazgatója és Kovács Erik, az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója voltak, a beszélgetést Mester Koppány, a Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium diákja moderálta. Mittag Mónika képviselet-vezető köszöntőjében a jelen és a jövő legfontosabb témájaként említette meg a környezetvédelmet, ezért is egy fiatalt kértek fel a beszélgetés vezetésére.
Fotó: Balog Zsolt/behir.hu
Kitta Gergely első körben a téma aktualitásáról beszélt.
– Az idén 30 éves MCC 2020 óta fektet rendkívül nagy hangsúlyt a klímapolitikára is, amely stratégia ügy mind a szervezet, mind az ország és az unió számára is. Erről közvéleménykutatások, de a globális helyzetkép is árulkodott. Azonban míg 6-7 évvel ezelőtt a közbeszédben, a hírekben napi szinten találkoztunk akár a klímaszorongással és az témához kapcsolódó felvetésekkel, ma ez a kérdés érezhetően hátrébb sorolódott. Ez nem véletlen, hiszen egyrészt itt volt covid, aztán az orosz-ukrán háború, az Európai Uniót is megrázó gazdasági krízis, illetve mindeközben a migrációs válság is, melyek sokkal fontosabbá váltak az átlagember számára – fogalmazott az igazgató, hozzátéve: szerencsés képességünk, hogy nem tudunk egyszerre több dolog miatt aggódni, természetes, hogy rangsoroljuk a kríziseket.
A program során szó esett a karbonsemlegességről, az Európai Unió jelenlegi klímapolitikájáról, a tagállamokat érintő kibocsátási kvótákról, valamint azokról a nemzetközi megállapodásokról, melyek az élhető környezet megőrzését szavatolnák. Kovács Erik felidézte a 2015-ös Párizsi Klímaegyezményben, valamint a 2019-es Európai Zöld Megállapodásban foglaltakat.
Fotó: Balog Zsolt/behir.hu
– A párizsi egyezmény legfőbb vállalása az volt, hogy az országok kettő fok alatt fogják tartani a hőmérséklet emelkedését az iparosodás előtti időszakhoz képest. Látható, hogy ezt már elbuktuk, hiszen nem sikerült tartani. Nem mellékesen éppen ebből az egyezményből lépett ki nemrég az Egyesült Államok is. Érdekesség, hogy miközben nemzetközi egyezményekről beszélünk, a betartást szorgalmazó szankciók valójában nem születtek, hiszen önkéntes vállalásokról van szó
A kutatók az egyezmények utóélete mellett azokról a trendfordulókról is beszéltek, melyek az unión belül számos vitát generáltak, többek között épp a szélsőséges időjárási körülményeket nyögő mezőgazdaság szereplői között.
Fotó: Balog Zsolt/behir.hu
