Egy felmérés szerint jelentős különbség tapasztalható hazánkban a lakosság szelektív hulladékgyűjtési gyakorlatában. Az tejes és gyümölcsleves dobozok válogatásában vidéki városok járnak élen, míg a főváros csak a középmezőnybe tartozik. Hogyan lehet erősíteni a lakosság "környezettudatos szemetelését"? – erre keresték a választ a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.
Lusták vagyunk válogatni
Baka Éva, az egyesülés vezetője a Kossuth Rádió Napközben című adásában az oktatás fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint mondta: fontos célkitűzésük, hogy már az óvodások és általános iskolások szemlélete környezettudatossá váljon. Ezen túlmenően a rendszeres kampányok segíthetik a felnőtt lakosság figyelmének felkeltését a téma iránt – tette hozzá.
A IKSZ által készített felmérés tanúsága szerint a szelektív gyűjtés alacsony intenzitása a megfelelő környezetvédelmi ismeretek hiányára, a nemtörődömségre, illetve a kényelmi szempontokra vezethető vissza – hozott érvet a kommunikáció fontosságára Baka Éva.
Folyamatosan hozzuk be lemaradásunkat
Tanka Eszter, az Európai Hulladékcsökkentési Hét projektvezetője kiemelte: ugyan a fejlettebb nyugat-európai országokhoz képest valóban kevésbé szelektálunk, ugyanakkor egy javuló tendencia rajzolódik ki Magyarországon. Az adatokból az látszik ugyanis, hogy míg 2004-ben például az italos kartondobozok 2%-a került szelektív kukába, addig 10 évvel később ez a szám 23%-ra nőtt.
A Földművelésügyi Minisztérium kiemelten kezeli a lakosság szemléletváltoztatását, ennek érdekében több kezdeményezéssel igyekeznek felhívni a lakosság figyelmét a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára, valamit helyes módjára.
Egy felmérés szerint jelentős különbség tapasztalható hazánkban a lakosság szelektív hulladékgyűjtési gyakorlatában. Az tejes és gyümölcsleves dobozok válogatásában vidéki városok járnak élen, míg a főváros csak a középmezőnybe tartozik. Hogyan lehet erősíteni a lakosság "környezettudatos szemetelését"? – erre keresték a választ a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.
Szelektíven gyűjteni nem ördöngösség, ha tudjuk, mit kell szétválasztani egymástól. Csomagolási hulladékból keletkezik a legtöbb az országban, azaz papírból és műanyagból, de jelentős az alumínium dobozok aránya is. Szelektíven gyűjthetjük a gumiabroncsokat, a száraz elemet és elektromos készülékeket is, például hűtőgépet vagy mobiltelefonokat.
Az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) által közzétett felmérés szerint fejenként átlagosan 60 db italos kartont használunk el egy év alatt. A hulladékká vált kartondobozok szelektív gyűjtésében ugyanakkor nem igazán jeleskedünk: 78-80 százalékuk még mindig a lerakókon végzi, és csupán 20-22 százalékot gyűjtenek vissza és hasznosítanak.
Lusták vagyunk válogatni
Baka Éva, az egyesülés vezetője a Kossuth Rádió Napközben című adásában az oktatás fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint mondta: fontos célkitűzésük, hogy már az óvodások és általános iskolások szemlélete környezettudatossá váljon. Ezen túlmenően a rendszeres kampányok segíthetik a felnőtt lakosság figyelmének felkeltését a téma iránt – tette hozzá.
A IKSZ által készített felmérés tanúsága szerint a szelektív gyűjtés alacsony intenzitása a megfelelő környezetvédelmi ismeretek hiányára, a nemtörődömségre, illetve a kényelmi szempontokra vezethető vissza – hozott érvet a kommunikáció fontosságára Baka Éva.
Folyamatosan hozzuk be lemaradásunkat
Tanka Eszter, az Európai Hulladékcsökkentési Hét projektvezetője kiemelte: ugyan a fejlettebb nyugat-európai országokhoz képest valóban kevésbé szelektálunk, ugyanakkor egy javuló tendencia rajzolódik ki Magyarországon. Az adatokból az látszik ugyanis, hogy míg 2004-ben például az italos kartondobozok 2%-a került szelektív kukába, addig 10 évvel később ez a szám 23%-ra nőtt.
A Földművelésügyi Minisztérium kiemelten kezeli a lakosság szemléletváltoztatását, ennek érdekében több kezdeményezéssel igyekeznek felhívni a lakosság figyelmét a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára, valamit helyes módjára.
Ilyen például az Európai Hulladékcsökkentési Hét is, amely minden év novemberének utolsó hetében kerül megrendezésre Európa-szerte. A cél az, hogy a program keretében elterjedjenek a jó gyakorlatok a hulladékkeletkezés megelőzésére, vagy éppen a szelektív gyűjtésre.
A hulladékcsökkentési hét egy gyakorlatközpontú kezdeményezés. A gyakorlat pedig azért fontos, mert így jobban megragadhat az emberek fejében a szelekció fontossága, értesülnek arról, hogy hol kaphatnak információt kérdéseikre – fogalmazott Tanka Eszter.
Rosszul állunk az üveggel
Tanka Eszter elismerte, üveghulladék kategóriában alulmaradunk az uniós elvárásoknak, a 60%-os képest mintegy 35% jelenleg a visszagyűjtési arány.
A probléma ismert, dolgoznak az üveg betétdíjas rendszerének visszaállításán, jelenleg kísérleti projektek futnak annak érdekében, hogy házhoz menő rendszerben – ahogy a papír, fém és műanyag esetében – lehessen gyűjteni az üveget. Az FM egyik iparfejlesztési pályázatának keretében lehetett erre vonatkozó fejlesztéseket elnyerni, ezt szeretnék kiterjeszteni – mondta el Tanka Eszter.
Kell vagy nem kell öblíteni? Ez itt a kérdés
Gyakran felmerülő kérdés, hogy milyen legyen a szelektált hulladék belső tisztasági állapota. Duma László, a Retourpack Országos Környezetvédelmi Kft. ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az öblítéssel csak pazarolnánk a vizet, mellőzhetjük a szemét mosogatását.
Sok a teendő még, de a kis dolgok is sokat számítanak
Csaknem 13 ezer tonna italos kartondoboz megy veszendőbe hazánkban az újrahasznosítás helyett. Sok a teendő még annak érdekében, hogy ezeket az anyagokat a papírgyárak újra tudják hasznosítani. Ugyanakkor ha nem is sokat, de máris tettük valamit környezetünkért, ha visszacsavarjuk a kupakot az italos dobozra, és a szelektív kuka felé vesszük az irányt – zárta a beszélgetést Baka Eszter.
Forrás: Kossuth Rádió, Napközben, hirado.hu
