Kevesen élnek már olyanok, akik elmondhatják magukról, hogy ott voltak az 56-os események közelében és megvan a saját tragédiájuk. Most bárki betekintést nyerhet személyes történetekbe egy új tárlat segítségével.
A kiállítás szakmai tanácsadója szerint már a beszélgetések közben sem volt könnyű feldolgozni a hallottakat, hisz itt a tárlat olyan emberi drámákat tárt fel, amelyekkel néha maguk a megkérdezettek sem voltak tisztában. Például az a hölgy, aki nem ismerte fel magát a gyermekkori képén, mert – mint kiderült – a gulágban 10 éven át nem tudott tükörbe nézni.
– Készítettünk egy vezető szöveget, háttér történelmi anyagot. Nem túl hosszút, hogy befogadható legyen, illetve QR-kódok segítségével beolvashatók azok a beszélgetések, amelyek velük készültek és ezek az anyagok megtekinthetőek mobiltelefonon vagy akár otthon tovább léphetnek azok, akik inspirálódtak ezen a kiállításon – emelte ki dr. Kovács Emőke történész.
Fotó: Sipos Gábor/behir.hu
A Gulág Alapítvány elnökének személyes érintettsége is van, szülei a gulágban ismerkedtek meg, ő is egy ilyen táborban fogant, már a magyarországi visszatérés közben.
– Nagyon sok mindent megtudtam a gulágról is, egyáltalán az élet dolgairól, hogy hogyan kell egy életet értelmesen leélni, hogy mindig legyen értelme. Én ezt tanultam meg nagyon a gulág raboktól, hogy mindenhol lehet találni értelmet. Tehát ezért is gondoltuk, hogy ezeket az arcokat mindenkinek az agyába kellene vésni és gyerekeknek, iskolásoknak megmutatni – mondta a megnyitó előtt Nagyné Pintér Jolán.
A Szembesítés kiállítás megnyitóján bemutatták Az alkotók szabadsága - művészek a szovjet fogságban című kötet is. A kiállítás Békéscsabán a Csaba közben található Fekete Pál gyűjteményben látogatható.
