– Elek polgármestereként hogyan éli meg a mindennapokat?
– Ezzel kelek és fekszem – úgy lehet eredményesen dolgozni, ha az ember mindent belead. Ha a városban elmegyünk a családommal sétálni, mindig igyekszem nyitott szemmel és füllel járni, a problémákat észrevenni, meghallani az emberek javaslatait, észrevételeit, és azokat beépíteni a mindennapi munkába. Azt gondolom, ezt csak 24 órában lehet végezni. Igyekszem is ennek eleget tenni, és mindenre odafigyelni, ami a város dolgait érinti.
– Milyen szálakkal kötődik a városhoz?
– A szomszédos Kétegyházán nőttem fel, ami 3 kilométerre található Elektől. Már fiatalon is minden nap olvastam Nemzeti Sportot, de Kétegyházán vasárnaponként nem lehetett venni, így felültem a biciklire vasárnap reggel és átkerékpároztam Elekre, ahol megvettem az újságot. Vagy már ott, azonnal elolvastam, esetleg hazafelé menet, vagy otthon. Annak idején nem volt internet, nem voltak olyan tévécsatornák, ahol lehetett volna követni akár a Bundesliga eseményeit. Vasárnap reggel arra keltem, hogy tudnom kell a sportesemények eredményeit, így mentem is Elekre az újságért. Később a labdarúgás, illetve sport terén gyakorlatilag ellenfélként érkeztem először Elekre, viszont nagyon sok sportbarátot szereztem, akikkel aztán később a nyári szünetet, vakációkat együtt töltöttük akár Kétegyházán, akár Eleken. Aztán pedig a munkám révén kerültem fiatal felnőttként a városba 22 évesen, megismerkedtem a feleségemmel, és Eleken alapítottunk családot, itt képzeljük el a jövőnket. Most már szerencsére egy kisfiunk is van, aki tősgyökeres elekiként él a városban.
– Elek 4 nemzetiségű város, és őrzik, ápolják is a hagyományokat.
– Történelméből adódóan kevert nemzetiség jött össze a városban. Eleknek már az 1200-as évekből vannak írásos emlékei. A törökdúlást követően megfogyatkozott a lakosságszám, ezért német ajkú telepesekkel telepítették be 1724-ben, akik elkezdtek itt építkezni. Később a szlovákság, a románság és cigányág is megjelent a településen. Rengeteg kulturális, szellemi és épített öröksége is van a lassan 300 éves történelmünknek, akár az eleki román táncokra, akár gasztronómiai értékre gondolok, a német ételekre, sváb süteményekre. De vannak jellegzetes sváb homlokzatú épületek, és itt a Sarlós Boldogasszony temploma, ami 227 éves már. Rengeteg olyan értékkel rendelkezünk, amit érdemes megmutatni.
– A kormány 120 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosít a Sarlós Boldogasszony rekonstrukciójára. Hogyan ütemezik a felújítást?
– Fentről lefelé kezdünk el építkezni. A torony részen a bádogsüveget kicserélik majd, onnan lefelé jövünk a homlokzat felújításával. Ma békétlenség van a világban, háború zajlik a szomszédunkban, az egyházainknak óriási nagy szerepük van abban, hogy békére leljünk. Ezért is fontos, hogy amit őseink megteremtettek, megépítettek az ne pusztuljon el. Két, vagy akár három ütemben zajlik majd a templom felújítása. A Sarlós Boldogasszony Békés vármegye második legnagyobb római katolikus temploma. Bármelyik irányból érkezünk Elekre, már messziről irányt mutat az ideérkezőknek. Rossz volt látni, milyen rossz állapotban van a külseje – szerencsére a belső tere megújult néhány évvel ezelőtt. Ez volt az egyik olyan terület, ahol szerettem volna minél hamarabb eredményt elérni, most sikerül. Több területen is sikerült fejleszteni a várost, bölcsődét építettünk, óvodát építünk, közösségi terek újultak meg. Tehát számos fejlesztést meg tudtunk valósítani, de a templom külsejét ez idáig nem sikerült felújítani. Rengeteget utaztam emiatt Budapestre, hol plébános úrral, hol az Eleki Német Önkormányzat elnökével – mostanra sikerült forrást szerezni. Az volt az álmunk, hogy 2024-re, amikor településünk újjáépítésének a 300. évfordulóját ünnepeljük, megvalósuljon, vagy legalább elkezdődjön a templom felújítása is. Ez egy jelképes dolog lenne, hiszen pont 4 év alatt építették fel az őseink a saját adományaikból, saját kezükkel ezt a szinte katedrális méretű templomot. Ha a templomfelújítás megtörténik, a város-rehabilitáció lenne a következő, hogy a templomkert, a mellette található Laudenbach tér, ami rendezvénytér ként is szolgál, a Szent István tér, Harruckern tér, Csepregi Imre tér a városközpontban megújuljon, és egy európai minőségű, gyönyörű szép városközpontunk legyen, az ékkövével, a gyönyörű szép templomunkkal együtt.
– A templom mellett a Leimen Ház is megújulhat.
– Az Eleki Német Nemzetiségi Önkormányzat kapott fejlesztési forrást, 23 millió forint vissza nem térítendő támogatást. A Leimen Ház a megye egyik, hanem a legszebb német tájháza. Ez egy hatalmas, régi, majd százéves sváb épület, amelynek jellegzetes német homlokzata van. A háznak már több problémája megoldódott az utóbbi években. Megtörtént a nyílászárók cseréje, a fal szigetelése, a burkolatcsere, viszont a tetőszerkezetre eddig nem sikerült forrást szerezni. Összefogva képviseltük ezt az ügyet is, amikor a templomhoz próbáltunk forrásokat szerezni, és ez is eredményre vezetett, ez a probléma is megoldódik. Ha minden igaz, akkor szeptemberben elkezdődik munka és október végére be is fejeződhet.
– A lakosság számára miért jelentősek ezek a fejlesztések?
– A jóérzésű embereket bántotta, hogy rossz állapotban van a templomuk, rossz állapotban van a Leimen Ház. De akár mondhatnám az óvodák esetét is: nem sok településen voltak olyan rossz állapotú óvodák, mint nálunk. Most sikerül új óvodákat kialakítani, ráadásul egy olyan szimbolikus épületben, amely 16 éve üresen állt és nagyon leamortizálódott, így az épületet meg tudtuk menteni. Egy patinás épületről van szó, ahol új óvodát építünk 100 gyermeknek, és amely korábban hosszú évtizedeken keresztül a gyermekek nevelését és oktatását szolgáló intézmény volt. 17 évvel ezelőtt bezárták, mi újranyitjuk úgy, hogy teljesen újjáépítjük. Fontos a településen élőknek, hogy rendezett legyen a környezet, és szintén fontos, hogy a legtöbb szolgáltatást jó minőségben elérjék itt, helyben. A harmadik lenne a munkahely, de szerencsére Gyulán, Békéscsabán vannak munkahelyek, akik itthon nem találnak otthon Gyulára, Békéscsabára járnak be dolgozni, de itt élik a mindennapjaikat.
