Nagy Imre születésének 120. évfordulója előtt egy nappal, június 6-án, a Nagy Imre Társaság Békés Megyei Szervezete tartott megemlékezést a mártír miniszterelnök békéscsabai szobránál.
A Nagy Imre téren Keresztély Klaudia mondott verset, majd Mák Beáta, a BSZC Zwack tagiskolájának történelem tanára emlékezett a mártír miniszterelnökre. Nagy József uradalmi cseléd, vármegyei tisztiszolga és Szabó Rozália egykori cselédlány első gyermekeként, Kaposváron, 1896. június 7-én született Nagy Imre. Nézetei miatt élete során többször emigrált. A második világháború után belügyminiszterként illetve földművelésügyi miniszterként dolgozott, komolyan foglalkozott az agrárkérdéssel. Demokratikus gondolkodású emberként egy élhető, igazságosan működő Magyarországot kívánt megvalósítani. Kommunista felettesei és a szovjetek azonban félreállították, de 1956 őszén a forradalmárok őt választották vezetőjüknek.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt miniszterelnök volt, Rákosival, illetve annak klikkjével több alkalommal ütközött. A forradalomban betöltött szerepe miatt a Kádár rezsim igazságtalanul kivégeztette. Az 1958 júniusában lezáruló eljárás végén, három halálos ítélet született, melyeket 1958 június 16-án hajnalban hajtottak végre. A gyűjtőfogház udvarán végezték ki Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst. A holttesteket először a börtön udvarán földelték el, majd 1961-ben az Új Köztemető 301-es parcellájának egyik jeltelen sírjába tették, hamis neveken.
A rendszerváltozás egyik fontos eseményeként, halála évfordulóján, 1989. június 16-án a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában újratemették, majd 1989. július 6-án jogilag is rehabilitálták Nagy Imrét.
Békéscsabán, az országban elsőként, 22 évvel ezelőtt emeltek szobrot Nagy Imrének, amelyről a Csabai Mérleg akkor a lap harmadik oldalán számolt be.
A hétfői évfordulós megemlékezés Békéscsabán a Trefort Fiúkórus énekével és koszorúzással ért véget. A Nagy Imre Társaság bejelentette, hogy június 16-án 9 órakor is várják az emlékezőket a Nagy Imre szoborhoz.
