Göncz Árpád 1944-ben szerzett diplomát a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán. A tanulás mellett 1939 és 1944 között az Országos Földhitelintézetben dolgozott.
1944 februárjában behívták katonának, de 1945-ben megszökött Németországba vezényelt egységétől. A Magyar Diákok Szabadságfrontja Táncsics zászlóaljának tagjaként részt vett az ellenállási mozgalomban. Többször került szovjet fogságba, de mindig sikerült megszöknie.
1945-ben a Független Kisgazdapárt ifjúsági szervezetének a tagja lett, majd a Független Ifjúság budapesti szervezetének elnöke és a Nemzedék című lap felelős szerkesztője. Később a párt parlamenti csoportjának titkára, Kovács Béla személyi titkára, valamint a párt főtitkára. Az FKgP feloszlatása után előbb segédmunkásként dolgozott, majd volt hegesztő és csőlakatos.
1952-ben beiratkozott a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre, ahol négy évet végzett el.
A forradalom alatt a Magyar Parasztszövetségben dolgozott. November 4-e után részt vett a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom által benyújtott memorandumok elkészítésében és az indiai követségre juttatásában. 1957 februárjában segített külföldre juttatni Nagy Imre A magyar nép védelmében című kéziratát.
1957 májusában letartóztatták. A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa 1958. augusztus 2-án életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte a fellebbezés lehetősége nélkül. 1960 márciusában részt vett a váci éhségsztrájkban; 1963-ban amnesztiával szabadult. A Veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézet szakfordítója, majd 1964-től a Talajjavító Vállalat dolgozója lett. Megkísérelte befejezni a GATE növénytermesztési karán az utolsó évet, de kizárták az egyetemről.
1965-től szabadfoglalkozású író, műfordító volt. Irodalmi tevékenysége széles körű volt, elsősorban J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura című epikus fantasyregényének mára kultikussá vált műfordítása által ismeri a nagyközönség. A művet első ízben 1981-ben adták ki magyarul.
Göncz Árpád 1988 májusában a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad Demokraták Szövetségének volt az alapító tagja. 1988–89-ben az SZDSZ ügyvivője, majd 1989–90-ben az SZDSZ Országos Tanácsának tagja. 1989-től 1990-ig az Írószövetség elnöke, majd tiszteletbeli elnöke is volt.
1990. májusától lett országgyűlési képviselő. 1990 május és augusztus között az Országgyűlés elnöke és ideiglenes köztársasági elnök. 1990 augusztusától a Magyar Köztársaság elnöke, amely tisztségét tíz éven át töltötte be.
"Ha szolgálni kívánok valakit, azokat szolgálom, akiknek szolgálójuk nincsen: a védteleneket, akiknek sem a darutollas úri világban, sem az egyenlők közt egyenlőbbek világában nem jutott jó szó, akik a versenytársadalom versenyképtelenjei, akiknek nincs eszközük megvédeni Önmagukat, s akik épp ezért leginkább szorulnak védelemre" - mondta emlékezetes parlamenti beszédében.
Göncz Árpád 2015. október 6-án hunyt el. A néhai köztársasági elnököt 2015. november 6-án helyezték végső nyugalomra az Óbudai temetőben.
Göncz Árpád köztársasági elnökként többször járt Békéscsabán is, 2000-ben például Rudolf Scuster szlovák köztársasági elnökkel együtt érkezett. Erről itt olvashatnak bővebben.
Forrás: ezenanapon.hu