2000-ben fogadta el az Országgyűlés azt a határozatot, mely szerint Magyarországon február 25-e a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja. 1947-ben ezen a napon tartóztatták le a szovjet megszálló hatóságok Kovács Bélát, a független Kisgazda Párt főtitkárát, bár a politikus országgyűlési képviselő lévén védte a mentelmi joga.
– A szovjetellenes kémkedéssel és ellenkormány kialakításával megvádolt Kovács Bélát 1951-ig magyarországi és ausztriai börtönökben őrizték, majd 1952-ben a Szovjetunióba hurcolták, és bírósági tárgyalás nélkül, 25 év kényszermunkára ítélték – mondta el emlékező beszédében az intézmény történelemtanára, Kovács János.
Február 25-én azokra is emlékezünk, akiket hasonlóan Kovács Bélához, a megszálló szovjet hatóságok politikai okokból a Szovjetunióba hurcoltak, és azokra az ártatlan civilekre, akik malenkij robotra kerültek szovjet munkatáborokba. Mintegy 700 ezer főre tehető azon magyarok száma, akik átélték a szovjet kuláktáborok rettenetét.
– Az elhurcoltak mellett ilyenkor emlékezünk azokra az ellenzéki gondolkozású honfitársainkra, a kuláklistára tett parasztokra is, akiket Magyarországon a kommunista diktatúra évei alatt ártatlanul meghurcoltak, fizikailag és lelkileg bántalmaztak, megkínoztak, majd koholt vádak alapján kivégeztek, vagy hosszú évekre börtönbe zártak, illetve valamely magyarországi kényszermunka táborba hurcoltak. Ezek közül a leghírhedtebb a recski internáló tábor volt, ahol az őrök jelmondata így hangzott: „Ne csak őrizd, gyűlöld is!”
A pedagógus beszéde után a BSZC Nemes Tihamér Technikum diákjai tartottak ünnepi műsort. Arany Álmos, Konyecsni Bálint, és Opauszki Norbert idézték fel a diktatúra szörnyűségeit. Ezt követően Békéscsaba önkormányzata, a közreműködő iskola diákjai, valamint különböző politikai és civil szervezetek képviselői koszorúkat helyeztek el a Szabadság téri emlékmű lábánál. Szarvas Péter polgármester az esemény kapcsán kiemelte, hogy a kommunista diktatúrák velejárója volt a magántulajdon eltörlése mellett az emberi lelkek megnyomorítása.
– Az ilyen, az emberi lelket megnyomorító, eltipró rendszerekre kell emlékezni. Az emlékezés célja, hogy ilyen soha többet ne forduljon elő, és a magyar emberek, de a világ összes népe szabadságban éljen. Az ilyen totalitárius diktatúrát el kell kerülni a jövőben is – tette hozzá a városvezető.
