Az első jégkorongos élményem talán az 1998-as világbajnoksághoz köthető, akkor még a C-csoportban küzdöttek a mieink. És tényleg küzdöttek, a feljutást egy igazi presztízsmérkőzésen harcolták ki, a románokkal szemben, 0-2-es hátrányból fordítottak! Már azon a társaságon is látszódott az, hogy kiválóan működnek együtt a pályán, egymást kisegítve korcsolyáznak a jégen. És ezeket a srácokat élmény volt nézni, igazi csapatjátékosok voltak! Ez a jellemző pedig a mindenkori magyar válogatottra igaz, így szerezhetett számos rajongót a hazai jégkorong.
A szurkolók aztán négy évvel később, a norvégok elképesztő legyőzése után őrültek meg igazán, azóta szinten minden világversenyen a feljutásért harcol az együttes. A kérdés az, hogy a szapporói csoda után tíz évvel összejön-e az újabb bravúr Budapesten? Most ugyanis minden idők legerősebb világbajnokságát rendezik meg a második vonalban, miután tavaly kisebb szenzációként Dél-Korea harcolta ki a feljutást az A-csoportba. Így ellenfélként két, a legjobbak közül kieső csapat, Szlovénia és Olaszország, a papíron legerősebb kerettel rendelkező Kazahsztán, a mindig szívósan küzdő Lengyelország, valamint a feljutó Nagy-Britannia érkezik a fővárosba.
Ami biztos, a magyar csapat mögött lesznek a földkerekség legjobb, kanadaiak által is irigyelt szurkolói, akik mindig nagy erőt adnak a magyar csapatnak. Az a drukkerhad, amelyik a világ bármely pontjára elkíséri a csapatot, legyen szó Kijevről, Krakkóról, Klotenről vagy a már emlegetett Szapporóról!
Most azonban nem kell messzire utazni, csak a Papp László Sportarénáig! Persze a mieink meccseire már csak elvétve lehet jegyhez jutni, de a képernyők előtt is lehet szurkolni a fiúknak, mert megérdemlik!
Tehát nincs más hátra, jöhet az egyhetes „hokiláz”!
HAJRÁ, MAGYAROK!
