Szalay Ágnes: Különös történetek a megyéből

2021. december 30. 08:00 | behir.hu

A karácsonyi ünnepek közeledtével mindig több olyan hírről számoltak be a lapok, amik valamilyen különleges esetről szóltak. Voltak köztük hihetetlenek, és voltak megtörtént, de meghökkentő történetek is. Mi most ezekből az I. világháború előtti Békésmegyei Közlöny karácsonyi lapszámaiban megjelent kis szösszenetekből szemezgetünk. Szalay Ágnes, a Munkácsy Emlékház történészének cikke.

Például 1901-ben statisztikát készítettek arról, hogy januártól októberig mennyi trafikdohányt füstöltek el Magyarországon. Eszerint 424 millió darab szivar, 946 millió szivarka, 391 ezer darab havannaszivar és 456 millió csomag dohány „ment füstbe”, összesen mintegy 172 millió korona értékben. Ez mai áron 317 340 000 000 forint lenne.

Az 1900-as évek elején Békés igyekezett lakosainak gondját viselni, ezért – érdekes párosításban – kiházasítási és temetkezési egyletet alapított (kettőt az egyben). A városi közönség azonban nem mutatott valami nagy hajlandóságot a támogatására, így 1906-ban az egylet ki is mondta megszűnését.

1908 karácsonyán a Közlöny újságírója olyan képet festett Endrődről, mintha az a magyar Chicago lett volna. Fiatalemberek a fél falu cégéreit leszaggatták, egy decemberi vasárnapon Socó Lajos napszámos és társai a temetőből hazafelé tartó községi iktatót vágták kupán. Veszélyes helynek tartották az ártézi kút – az újságban „papucsos kaszinónak” csúfolva – környékét, mivel a dologtalan legények rendre ott tömörültek nagy számban, jelentős forgalmi akadályt képezve. Kocsmai verekedések is gyakran megestek, egy 1910 januári verekedésről az év karácsonyán írt a lap, amikor is az endrődi Kohn-féle kocsmában üldögélő Gyuricza Imréhez és barátjához odaléptek Uhrin József legény és barátai, aki mindjárt kötekedni kezdett: „Hogy löttyen a fittyen?”. Szó szót követett, és olyan tömegverekedés lett az egészből, hogy Uhrin mellbe szúrta Gyuricza barátját, aki szerencsésen túlélte a dolgot.

1909-ben a csabai rendőrség és csendőrség viszont nagy fogást csinált, közelebbről Krajcsó János rendőr, aki a csirkepiacon terjesztett hamis ötkoronások nyomába eredt. Csakhamar kiderült, hogy a dorozsmai Tóth Istvánné Kónya Rozália és testvérei gyártották a hamis pénzt, és itt próbáltak vele szerencsét. 1913-ban pedig olyan, fehérfoltos vizsla született Szarvason, hogy „… ennek szőrét, ha visszafelé simogatják, erős villamosszikrákat vetnek ki a szőrszálak. Még majd rövidzárlatot talál okozni-e kutya a szarvasi villámvezetékben.”


Felhasznált források:

- A békési kiházasítási egylet. Békésmegyei Közlöny. XXXIII. évf. 108. sz. (1906. december 30.) p. 4. (Library Hungaricana)

- Csodaállatok Szarvason. BKM. XL. évf. 100. sz. (1913. december 18.) p. 4.

- Danyi Pál, Magyar pénzértékindex – árak és devizák alapján 1754-től. Ártörténet.hu. 2020. január 31. Elérhető: https://artortenet.hu/magyar-penzertekindex-arak-es-devizak-alapjan-1754-tol/ (2021-11-18)

- Elfüstölt milliók. BMK. XXVIII. évf. 104. sz. (1901. december 29.) p. 4.

- Endrődi csendélet. Leütik a járókelőket. BMK. XXXV. évf. 102. sz. (1908. december 20.) p. 4.

- Pénzhamisítók letartóztatása Csabán. BMK. XXXVI. évf. 102. sz. (1909. december 23.) p. 3.

- Véres verekedés Endrődön. BMK. XXXVII. évf. 104. sz. (1910. december 29.) p. 3.

 

Illusztráció:

Bayer Lajos karácsonyi reklámhirdetése. Békésmegyei Közlöny. XXXV. évf. 102. sz. (1908. december 20.) p. 11. (Library Hungaricana)

FEL