Még a múlt heti, angolokra mért 0-4-es zakótól sem kaptak kedvet a futballhoz a Lencsési szánkópálya körül lakó gyerekek (pedig van egy füves és egy betonplacc is). Ezzel szemben a kosárpálya olykor mind az öt palánkjánál mozgás van.
Galéria
Szabó Ádám, az egyik három-három ellen játszó csapat tagja elmondása szerint az ő generációjuk már sokat nézi a neten NBA-t és a kosárt menőbbnek tartják a focinál. Megjegyzi, többek között az a nagyszerű a streetben, hogy a különböző tudásszint sem gátolja a közös játékot, azaz gyengébb színvonalon is élvezhető, ezzel szemben valaki vagy tud vagy nem tud focizni.
„Bármikor kijössz, mindig tudsz valakivel játszani – meséli. – Focizni azonban nem lehet három emberrel. Mit több, az egy az egy ellen zajló derbi is simán annyira élvezhető, mint az öt az öt ellen. Sztereotípia, hogy ez csak a magas emberek sportja lenne, ugyanis a streetben többféle testalkattal is lehet brillírozni.”
(Kornél villant – Fotó: behir.hu/Such Tamás)
Az egyik ilyen cserebogár az U14-es Scherber Kornél, aki két-három fejjel alacsonyabb a társainál, mégis szórja a pontokat. (Noha Kornél nem a kosárflaszteren született, de mióta az eszét tudja, csak a kosár. Minden bizonnyal nemsokára sportfelületeket fognak megtölteni a róla szóló hírek, tudósítások, információk. Én szóltam.)
Az egyik palánknál ott dobál egy hallgatag fiatalember, akinek szintén ez a játék a lételeme. Ráadásul a fentebb említett csapat oszloposa volt. Jelenleg „pihen”, mármint nem terhelheti magát, mert néhány hete tüdőembóliával kezelték.
De ott van.
És akar.
