Soltész Miklós: A hazai összefogás csillagos ötösre vizsgázott a járvány idején

2020. május 16. 06:35 | Varga Diána

A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárával Kugyelka-Zámbori Eszter beszélgetett a 7.TV Aktuális című műsorában.

 

– Szerdán délután fertőtlenítőszereket adott át a Mécses Szolgáltató Közösség Egyesület mezőberényi otthonának, illetve a fogyatékossággal élő embereket segítő egyesület további 39 intézményének. Mit jelent pontosan ez az adomány Mezőberényben?

– Köszönet a sok-sok munkáért, amit a szociális otthonokban végeznek. Nemcsak az egészségügyi személyzet, orvosok, ápolók tettek sokat az elmúlt két hónapban, hanem azok is, akik megfeszített munkával, odafigyeléssel őrizték az idős hozzátartozóinkat, a fogyatékossággal élő, pszichiátriai sérült honfitársainkat, barátainkat, hozzátartozóinkat. Ha ők nem lettek volna ennyire elszántak, nem figyeltek volna a nagyon szigorú szabályokra, előírásokra, akkor sokkal nagyobb tragédia történhetett volna elő az ország számos helyén, mint ahogyan sajnos a felelőtlen magatartás, rossz fenntartói vezetés miatt a fővárosban előfordult. Ha belegondolunk, hogy ott hány idős ember halt meg, hány hozzátartozó nem tudott elbúcsúzni édesanyjától, édesapjától, ez szerintem iszonyatos. Ehhez képest akár a Békés megyében, akár pedig az ország számos területén található szociális otthonban dolgozók fantasztikus munkát végeztek, ahogyan a fenntartóik is. A Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanácson belül azért is döntöttünk úgy, hogy most civil fenntartású szervezeteknek adunk támogatást, mert ők is kivették a részüket a küzdelemből, a felajánlásokból nekik is szeretnénk juttatni.

 

– Mi alapján döntöttek arról, hogy mely szervezetek, milyen intézmények kapnak ilyen jellegű segítséget?

– Négy nagy fenntartói csoportot: egyházi, önkormányzati, állami és civil szervezetet különböztettünk meg. Az egyik döntéssorozat az operatív törzs részéről történt, amikor különböző védő- és egészségügyi felszereléseket juttattak el a szociális otthonokba. Ebben az esetben nem különböztették meg a fenntartókat, ahogy mi sem. Akkor, amikor nagyobb szállítmány érkezik – legyen az immunerősítő gyógyszer, védőfelszerelés, tisztítószer – az igényekről nagyon gyorsan döntünk és próbáljuk eljuttatni az ország különböző helyszíneire. A jó hír, hogy múlt héten kaptunk egy hatalmas, tisztítószereket tartalmazó fölajánlást, amelyet a Katolikus Karitász, a Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Vöröskereszt, az Ökumenikus Segélyszervezet, a Református és Baptista Szeretetszolgálatok szállítanak ki. Ha olyan helyen járok, ahol szociális intézményt is útba tudok ejteni, akkor én magam is viszem az adományt.

 

– A kialakult helyzetben fontos a társadalmi szerepvállalás, felelősségvállalás. Az előző válaszából sejthető, hogy nagyvállalatok is segítenek. Milyenek a tapasztalatok, milyen arányban segítenek cégek, illetve magánszemélyek a tanácsnak?

– A mostani veszélyhelyzet nagyon más, mint akár egy dunai árvíz, vörösiszap- vagy bármilyen más katasztrófa, hiszen akkor az egyéni felajánlásokon múlott a segítségnyújtás. Most csökkenteni akartuk a kontaktusokat azért, hogy minél kevesebb legyen a személyes találkozás és csak azokat a segítőket fogadták adott esetben az önkormányzatok, karitatív szervezetek, akik például időseknek vittek ételt, gyógyszert. Arra kértük az egyéni felajánlókat, hogy akár a 1357-es nemzeti adományvonalon, akár a megadott számlaszámon keresztül segítsék a karitatív szervezetek munkáját, a rászorultakat, közösségeket. Fantasztikus volt eddig a sok-sok ember támogatása. Habár egy 500 forintos telefonhívás nem tűnik soknak, de ha ezt sok tízezer ember teszi meg, akkor az nagyon nagy eredmény. A cégektől azt kértük, ha tehetik – ha nincsenek nagy bajban –, akkor tegyenek pénzbeli felajánlást, de a termékeket is szívesen fogadjuk. Mindkét lehetőséggel sokan éltek: az említett tisztítószerek vagy immunerősítők ajándékozása mellett például autós vállalkozások gépkocsikat ajánlottak időszakos használatra orvosok, ápolók számára.

 

 

– Említette a támogatásra alkalmas telefonszámot. A nemzeti segélyszámlára április 16-ig mintegy 200 millió forint érkezett. Most hol tartanak? Mennyire maradt meg a támogatók lelkesedése?

– Eddig több mint 250 millió forint gyűlt össze, ami azt mutatja, hogy egyrészt az adományozókedv a kezdetektől fogva nagyon erős. Szeretném hozzátenni, hogy nincs vége a járványnak, még nagyon oda kell figyelni az idős honfitársaink, szeretteink, illetve a súlyos betegek érdekében. Az ellenszert még nem találta föl a tudomány, így védekezni sem tudunk minden szempontból. Másrészt az élet bizonyos területeit újra kellett indítani, így a gazdaságot is, ezért a veszély még fönn áll. Ha az adományozókedv picit csökkent is, a felajánlásokból még akkor is tudunk hova juttatni.

 

– A Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács elnökeként hogyan látja a hazai vírushelyzetet és ehhez kapcsolódóan a hazai összefogást?

– A hazai összefogásra azt kell mondanom – ha már érettségi időszak van –, hogy csillagos ötös. Azokról a kevesekről nem érdemes beszélni, akik nem fogták föl, hogy ez egy olyan küzdelem, amit láthatatlan ellenséggel vívunk, éppen ezért sokkal nagyobb fegyelmezettségre, szigorra van szükség, mint más esetben. Azok az emberek, akik ezt nem értették meg, azokat veszélyeztették leginkább, akiknek az anyagi jólétüket, adott esetben a gazdagságukat, életkörülményüket, tanulmányukat köszönhetik. Azok az idősek, akikért most küzdünk – főleg a 65 év fölötti korosztályról beszélek –, ők teremtették meg a mostani életkörülményeink alapjait. A társadalom többsége ezt nemcsak megértette, hanem együttműködő is volt. Köszönöm szépen mindenkinek, le a kalappal. A szakemberek továbbra is elvárják a szigort, a rendet be kell tartani. Ugyanez az összefogás jellemezte az egészségügyön túl az országot: az adományozás, oktatás, rend- és honvédelmi szervezetek terén, illetve mindenki más munkája is kiemelt volt. Kezdetben a boltokban dolgozók felvásárlási rohammal szembesültek, percről percre tömegek érkeztek hozzájuk, miközben a járványveszély ott kopogtatott; ők is fantasztikusan teljesítettek, de sorolhatnám tovább a példákat. Nagyon szép az összefogás és a fegyelmezettség is. Megdöbbentő számomra, hogy dúsgazdag országok – legyen az Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia, Svédország, de akár Olaszország is – mennyire rosszul kezelték a járványt, ennek következtében pedig mennyire sok a haláleset. Óriási a különbség aközött, ők hogyan kezelték a járvány és aközött, hogy mi hogyan kezeltük. Úgy tűnik, hogy a fegyelem, az egymásra való odafigyelés erősebb hazánkban, és hála istennek nem mindent csak a pénz dönt el.

 

– Több Békés megyei települést látogatott meg szerdán. Az első programja Gyulán volt, ahol a Máriás-házhoz látogatott, amely a városban élő német közösség számára nagyon fontos épület. Ennek felújítását Magyarország kormánya támogatja. Milyen jelentőséggel bír ez a beruházás?

– A nemzeti összetartozás éve van, hamarosan következik a nemzeti összetartozás napja. Mindannyian jól tudjuk, hogy ezt az országot mekkora tragédia érte 100 évvel ezelőtt a trianoni békediktátum miatt. De azt is bizonyítanunk kell az utódállamok felé, akiknek a területén sok magyar él, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek értéket képviselnek. Így van ez Gyulán, Békéscsabán és szerte az országban is, amely megnyilvánul például az egyházi területen. Nem véletlen, hogy a békéscsabai templomot is részben a nemzetiségeken keresztül támogatjuk vagy ahogyan a magtár felújítását támogattuk. Ugyanez történik most Gyulán is, ahol ennek a csodálatos épületnek a megújulása kezdődhet el. A magyar kormány egyszer 10, másszor pedig 50 milliót, tehát összességében 60 millió forint támogatással segíti a gyulai német közösség törekvését. Segítjük a román nemzetiséget is, hiszen megújult például a gimnázium és az óvoda az elmúlt években. Ezek a beruházások az adott településeket, így Gyulát és Békéscsabát is szépítik, gazdagítják. A járvánnyal együtt sok a nehézség, így a gazdasági, de ez nem csak Magyarországot sújtja, hanem az egész világot. A mi megoldásunk nem az, hogy segélyeket próbálunk osztani, hanem a gazdaságot erősítjük. Ehhez hozzájárul egy-egy építkezés.

 

– Ahogy említette, második délelőtti programja volt a Békéscsabai Evangélikus Kistemplomban tett látogatás, amely épület szintén kormányzati támogatással újul meg. Mit lehet erről a beruházásról most elmondani? Miért jelentős?

– Nagyságrendileg körülbelül 650 millió forintos beruházásról van szó. A megújult nagytemplomhoz hasonlóan ez az épület is jellemzi Békéscsaba hitéletét, az itteni szlovákságot, evangélikusokat. Ezért nagyon fontos, hogy a szörnyű állapotban lévő templomot minél hamarabb helyrehozzuk. Egy-egy ilyen beruházás szolgálja az adott közösséget, jelen esetben a békéscsabai evangélikusokat és azokat az embereket, akik mindezt a beruházást véghez viszik, legyenek mérnökök, szakemberek, munkások.

FEL