Még február elején jelent meg a KSH tanulmánya a távmunkáról, amiből az is kiderült, hogy a koronavírus előtti békeidőkben azok a magyarok nyilatkoztak inkább negatívan a home office-ról, akiknek nem volt tapasztalatuk vele. Akkor azt írtuk, ha a járvány bejön Magyarországra, kiderülhet, hogy megalapozott-e vonakodásuk tapasztalatok nélkül.
A friss felmérést kitöltő munkavállalók közül minden ötödik kitöltő újonnan távmunkázó volt. A válaszadók nagyjából háromnegyede azt mondta, hogy szinte teljes vagy teljes mértékben el tudja látni otthonról azokat a feladatokat, amiket eddig a munkahelyén végzett. Az előző cikkben feltett kérdésünkkel kapcsolatban viszont, úgy tűnik, hogy megalapozott volt a távmunkától látatlanban vonakodók félelme: az újonnan távmunkázók 42 százaléka vélekedett úgy, hogy egyáltalán nem vagy csak kisebb mértékben képes a normál feladatai ellátására.
Bakonyi Zoltán és Kiss-Dobronyi Bence a szóban forgó új kutatásban azt vizsgálják meg, hogy a távmunkára való hirtelen átállás mennyire sikeres, a munkavállalók és cégek hol szembesülnek leginkább problémákkal és milyenek azok a problémák. A Budapesti Corvinus Egyetem Informatikai Intézete, a Versenyképesség Kutató Központ és az IFUA Horváth & Partners támogatásával készülő kutatás első részében kérdőíves felmérést végeznek , ennek az eredményeiről pedig 700 ember válaszai alapján már gyorsjelentést is készítettek.
Bár a felmérés jelenlegi állapotában nem reprezentatív, mert – ahogy a távmunkában is – felülreprezentáltak benne a magas végzettségű budapestiek, az eddigi eredmények alapján is érdekes részletek derültek ki a fent említett kísérletről.
A kezdő távmunkázók negatív tapasztalataihoz az is hozzájárulhatott, hogy ötödük jelezte, hogy a feladatai teljesen megváltoztak, vagy jelentős mértékben újak, a tapasztalt távmunkázók között pedig csak 12 százalék volt ez az arány.
– Ha szektoriális felbontásban nézzük, az látszik, hogy a közigazgatásban, az oktatásban és iparban ugrott kiemelkedően nagyot a távmunkázók aránya – mondta Kiss-Dobronyi, aki szerint most jól látszik, hogy ezekben a szektorokban eddig annak ellenére volt alacsony a távmunka aránya, hogy lett volna lehetőség digitalizációra. Más területeken, ahol a digitalizáció kiterjedtebb volt – például pénzügyi területen, a tanácsadásban, a kereskedelemben vagy az IT-ban – kisebb ugrást tapasztaltak.
Az eddigi eredmények alapján Kiss-Dobronyi szerint az oktatás kiemelkedik a szektorok közül, ha azt nézzük, hogy a távmunka mennyire változtatta meg a munka jellegét.
– Amíg a szektorok nagy részében a megkérdezettek 4-10 százaléka mondta, hogy jelentősen vagy teljesen megváltoztak a feladatai, az oktatásban ez az arány 35 százalék volt. Ez valószínűleg azért van így, mert egészen máshogy kell most órát tartani, házi feladatot adni vagy számon kérni, mint korábban – mondta.
A kutatásból az is kiderült, hogy csak a válaszadók 16 százaléka érzi úgy, hogy csökkent a főnöki felügyelet a távmunka alatt, ami azért érdekes, mert a KSH felmérése alapján úgy tűnt, hogy ez elterjedtebb tapasztalat: abban a felmérésben a megkérdezettek 62 százaléka mondta azt, hogy nem figyelik a munkaidejét, csak az elért eredményeket.
A megkérdezettek több mint a harmada arról számolt be, hogy többet egyeztet a felettesével ahhoz képest, mint amikor nem home office-ból dolgozott. A válaszadók nagy többsége, több mint 80 százaléka elégedett volt azzal, ahogy a vezetők a home office-ban irányítottak, tehát például ahogy a feladatokat vagy felelősöket delegálták, vagy ahogy a határidőket határozták meg. Viszont sokan jelezték, hogy az informális kapcsolatok hiányában nehéz úgy fenntartani a motivációjukat, mint amikor a munkahelyükön dolgoztak.
Az informális kapcsolatok hiányát szinte mindenhol chat és telekonferencia használatával próbálják ellensúlyozni, de a kutatásból az is kiderült, hogy az újonnan távmunkázók és a gyakorlottak technológiahasználatában jelentős különbségek vannak.
Az újonnan alkalmazkodóknak az alapokat kell tanulgatni, közülük sokaknak a céges e-mailezés vagy fájlmegosztás használata is újdonság.
– Itt az látszik, hogy kisebb az esélye, hogy valaki elkezd telekonferencia vagy projektmenedzsment szoftvert használni, ha még ott jár, hogy a Google Drive és az e-mailek követése is újdonság – mondta Kiss-Dobronyi.
Eközben azonban a tapasztalt home office-ozók technológiahasználata is változik, alapvetően abban, hogy az eddigi személyes kommunikációt online bonyolítják le olyan eszközökkel, amiket eddig is használtak. Ebből arra lehet következtetni, hogy ez nekik nem nehezíti a munkájukat, hiszen olyat csinálnak, amit eddig is, csak többet, mint korábban.
Forrás: g7.hu
