A program előtti percekben egy ad hoc könyvbemutató is zajlott. Történetesen Vasas Andrásnak, az előadónak a közelmúltban jelent meg a saját rajzaival illusztrált, A bátor kis gulipán című mesekötete.
– A bátor kis gulipán egyszer csak kikel a tojásból – meséli –, majd a családjával elindul a nagybetűsben, de véletlenül eltéved, és szinte az egész könyvön keresztül keresi a családját. Közben az úton ismeri meg a többi madárral. Mivel egy gyermekkönyvet és nem egy Tarantino történetet akartam írni, így happy enddel végződik.
Az előadással kapcsoltban elmondja, Hermann Ottó 1893-ban alapította meg a Madártani Intézetet. Őt a vezető poszton Chermel István, Csörgey Titusz és Vörnöczky Schenk Jakab követte. Mindannyiuknak óriási szerepük volt az intézet működtetésében. Legfontosabb feladatuk az volt, hogy a madártant egyrészt tudományos fokig műveljék, illetve a lehető legszélesebb körben megismertessék a madárvédelem fontosságát.
Egészen a második világháborúig, a német megszállásig irányították az épületet. Ugyanis a madártaninak nagyon jó elhelyezkedése volt, és a hazánkban ideiglenesen állomásozó német katonák szépen berendezkedve ott várták a vörös hadsereg katonáit. Szegény intézet kapott rendesen.
– Majd csak egy jó évtizedet követően jött Schmidt Egon, aki noha nem állt az intézmény élén, „csak” munkatársa volt, de ugyanazt a vonalat vitte, mint az elődei – folytatja. – Közben 74 könyvet – valaki szerint 80-at – és nagyon sok cikket publikált.
Hozzáteszi, ha nem is egy Indiana Jones volt, de messze az egyik legkalandosabb életű ornitológus volt: élete során háromszor párbajozott, több szabadságharcban vett részt, egyszóval nem volt ideje unatkozni.