Az építési és közlekedési minisztérium egy új programba kezdett Magyarországon. A tárca, amely Magyarországot és a vidéket építi, körbejárja azokat a településeket, amelyek kiemelt partnerei a minisztériumnak a 2024-es, 2025-ös és 2026-os éveket illetően. Mint az a péntek délelőtti sajtótájékoztatón kiderült, nem minden megyei jogú várossal folytat ilyen tárgyalásokat a tárca, azok a városok szerepelnek a listán – köztük Békéscsaba –, amelyek valamilyen oknál fogva rendkívüli helyzetben vannak vagy rendkívüli szerep vár rájuk.
Lázár János építési és közlekedési miniszter tájékoztatója elején arra emlékeztetett, hogy a kormány 2010 óta Alföld-fejlesztési programot folytat annak érdekében, hogy a korábban kevesebb lehetőséghez jutó térségek és régiók felzárkózzanak. A miniszter szerint a kormány az elmúlt 14 évben rendkívüli erőfeszítéseket tett ezért, és most ennek jegyében zajlik Debrecen, Szeged, Szolnok, Kecskemét és Békéscsaba fejlesztése, megerősítése.
– Fontos célkitűzésünk az Alföld bekötése az ország vérkeringésébe, ennek jegyében 2016 óta folyik Magyarország egyik legnagyobb közlekedési beruházása, az M44-es autópálya megépítése, mely révén Budapestet közvetlenül összekötjük Békéscsabával. Az M44-es autópálya megépítése mintegy 125 kilométernyi autópálya építést jelent, az utolsó 30 kilométert jövő tavasszal adják át. A beruházás teljes bekerülési összege 560 milliárd forint.
Alföldi csomópontokat hoznak létre, fejlesztik az úthálózatot
A tárcavezető arról is beszélt, hogy az országhatáron belül, valamint Romániát Magyarországgal összekötő csomópontokat hoznak létre. Az első nagy csomópontot Nyíregyháza és Szatmárnémeti között hozzák létre, a második a Debrecen és Nagyvárad tengely, valamint egy Temesvár-Szeged gazdasági és közlekedési csomópont kialakítása is tervben van, a Békéscsaba és Arad tengely mellett.
Ennek az elsőszámú feltétele, hogy az M44-es autópályát el kell vinni az országhatárig, ott pedig be kell kapcsolni a román közlekedési rendszerbe. Ez az autópálya Békéscsabától észak-keleti irányba épül, 43 kilométer hosszúságban. A 300 milliárd forintba kerülő beruházás terveit már aláírta a tárcavezető; a várost elkerülő nyomvonalat is kijelölték a pénteki egyeztetésen. Az út a várost és az M44 békéscsabai csomópontját köti majd össze az Újszalonta felől érkező forgalommal. A következőkben a városvezetés fontos célja lesz az új nyomvonal és a város belterülete között egy 300 hektáros ipari park kialakítása. A miniszter megjegyezte: a cél nem az, hogy Békéscsaba Szeged és Debrecen közé szorulva másodkategóriás gazdasági központ legyen, hanem szeretnék, ha a másik két nagyváros mellett az első vonalba kerüljön.
A tájékoztatón az is elhangzott, hogy a megyeszékhely és Szeghalom között indul el először az M47-es út négysávosítása, 2026-2027-ben. Emellett egy déli elkerülő út kiépítésére is megvannak a források, ha ezek a beruházások megvalósulnak, akkor Békéscsaba egy központi, közlekedési csomópont lesz.
Újjáépítik a csabai repteret
Az egyeztetésen döntöttek arról is, hogy a reptér bővítése érdekében a minisztérium tervezési megbízást ad ki. A jelenlegi 1800 méternyi kifutópályát 2500 méter hosszúságúra és 45 méter szélességűre építenék át. Mivel légi kikötőt a hadsereg is használja, a beruházás katonai égisz alatt jöhet létre, vagyis a 20 milliárdos beruházás egyúttal a reptér teljes újjáépítését jelenti.
Belterületi úthálózat Békéscsabán
A pénteki megbeszélésen a Magyar Közút vezetése és a MÁV vezetése is részt vett. A közútkezelő beszámolója szerint ahhoz, hogy a kormány újjáépítse a Békéscsabán áthaladó állami utakat, 25 milliárd forintra lenne szükség, ám ez egy összegben nem áll rendelkezésre. Lázár János arra tett ígéretet Szarvas Péter polgármesternek, hogy a Berényi utat felújítják, körülbelül 2 kilométer hosszan, ez nagyjából 2 milliárd forintba kerül. Ezt követően pedig az összes állami utat, ami átmegy Békéscsabán, a tárca rangsorolja, ígérete szerint minden évben változás lesz tapasztalható a belterületi utakon.
Andrássy Gyula Gimnázium tornacsarnoka és egyéb fejlesztések
A sajtótájékoztatón arról is szó esett, hogy az Andrássy gimnázium a vármegye egyik legjobb oktatási intézménye. Az új tornacsarnok megépítése 2,5-3 milliárd forintba kerülne, a kormány kiemelt célkitűzésnek tekinti ennek létrehozását.
Szó volt a vasúti logisztikai konténerterminálról, valamint a Modern Városok Program lezárásaként több út megépítéséről és a Munkácsy Mihály Múzeum homlokzatának felújításáról is, amelyeket a kormány korrektül szeretne lezárni, a tárca finanszírozni tudja a befejezésre váró beruházásokat a városban.
Alacsonyabb menetidő, jobb szerelvények, átalakuló pályaudvar
A miniszter azt ígérte, hogy 2025-ben érdemi változások lesznek a járművek minőségét illetően: egyrészt csökkentenék a menetidőt az egyes vonalakon, másrészt modernebb és jobb felszereltségű vasúti kocsik érkezhetnek a vármegyeszékhelyre. Ezen túl a Volán által biztosított, helyi tömegközlekedésben működő 15 éves járművek helyett is fiatalabb buszokat szereznek be, amelyeket a Volán a várossal közösen finanszírozna. A Magyar Államvasutak és a Volán egy nagy felújítási programot hirdet a pályaudvarokkal kapcsolatban, megvizsgálják, hogy ebbe a programba hogyan illeszkedik bele a csabai pályaudvar. Ennek a programnak az a célja, hogy a vasúti, illetve autóbusz-pályaudvarokon a kihasználatlan helyiségek kereskedelmi célt is szolgáljanak, vagyis üzleteket alakítanának ki ezeken a helyeken. Kérdés, ezt Csabán hogyan lehet érvényesíteni - fűzte hozzá a tárcavezető.
Szarvas Péter polgármester a tájékoztatójában azt emelte ki, hogy a város fejlesztésével kapcsolatban korábban ilyen kormányzati hozzáállást még nem tapasztalt. Békéscsaba 2016 óta rengeteget fejlődött a kormányzati támogatásoknak köszönhetően. A városvezető elmondta, hogy akkor lehet sikeres a város a következő időszakban, ha fejlesztési tervekkel rendelkezik.
– Két nagyon fontos tematikai részre bontottuk a felvetéseinket, az egyik azzal foglalkozott, hogy Békéscsaba gazdasági erejét, befektetési vonzerő képességét milyen döntésekkel, fejlesztési lehetőségekkel lehet erősíteni a jövőben, ebben szerepeltek közlekedési, iparterület-, illetve közműfejlesztési kérdések. A másik fontos csoport az itt élők számára nyújtott szolgáltatások területét érintik, ilyen a városi közlekedés, az egészségügy, az idősgondozás, a reptér működése, a sport és oktatási, valamint a kulturális infrastruktúra. Minden ilyen felvetésünkkel azt szerettük volna bebizonyítani, hogy Békéscsaba készen áll arra, hogy az elkövetkező öt évben még tovább fejlődjön és források bevonásával még minőségibb szolgáltatást tudjon nyújtani az itt élőknek, amellett, hogy a gazdasági erő fokozására is rendkívüli módon koncentrálnunk kell – hangsúlyozta a polgármester.
