A falvak elnéptelenedésének megakadályozására a kormány emelni kívánja a csok összegét a kistelepüléseken. Az ingatlanpiaci áraknak vagy akár a családos háztartások területi elhelyezkedésének figyelembevételével azonban a csok további differenciálásának is volna létjogosultsága.
Miben élünk? címmel tette közzé tanulmánykötetét a Központi Statisztikai Hivatal, amelyben a magyarok lakhatással kapcsolatos, 2015-ben felvett adatait elemzi. E szerint Magyarországon mintegy négymillió lakott lakás és ház van. Minden harmadik lakott ingatlanban 25 év alatti gyermekeket nevelő háztartások, zömmel gyermekes párok élnek, vegyesen házastársi vagy élettársi kapcsolatban. A lakások kétharmadában (2,5 millió lakásban) nem laknak gyermekek, nagyobb részükben azért (1,4 millió lakásban) mert már kirepültek.
Nagycsaládosok – vagyis olyan családok, amelyekben legalább három gyermeket nevelnek – az összes lakott lakás mindössze 5,7 százalékában, azaz 221 ezer lakásban élnek. A nagycsaládosok mintegy fele (47 százaléka) két régióban: Közép-Magyarországon (29 százalék) és az Észak-Alföldön (18 százalék) koncentrálódik. Nagycsaládok előfordulása az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon az átlagosnál gyakoribb, míg a legkevésbé Nyugat-Dunántúlon fordulnak elő.
Hatalmas szórást mutat az átlagár
„Összevetve a gyermeket vállalók területi elhelyezkedését és az átlagos ingatlanárakat, érdekes következtetések adódnak” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Mindenekelőtt az, hogy a gyermeket nevelő családok főleg olyan területeken laknak, ahol jellemzően drágábbak az ingatlanok. Ez vélhetőleg azzal függ össze, hogy nekik fokozottan szükségük van infrastruktúrára, intézményekre, amelyek segítik a család mindennapos működését.
Forrás: Profit7
