Ricsi dolgozik rendesen - mondta Szarvas János, Bohus Richárd edzője, akik a spanyolországi Sierra Nevada magaslatán gyűrik az „ipart”.
- Elkezdtük mi is a második hetet itt fenn Sierra Nevadában. Már látom, hogy újabb nehéz hét nap elé nézünk, mert már nagyon fáradtak vagyunk (egy magaslati edzőtáborban ez egyébként természetes - a szerk.). Az átlagos napi programunk így alakul: reggeli 8 órakor, majd 9-től egy fél órás bemelegítés szárazföldön. Ezt követi csaknem fél 12-ig az úszás, ami 4000-4500 méterből áll, és nagyon intenzív. Kis szusszanás, és 13-tól ebéd. Amint leért a kaja, 16 órától ismét szárazföldi bemelegítés, amit ugyancsak 4000-4500 méter úszás követ. Csaknem fél hét, amikor Ricsi kikászálódik a vízből. Emellett kedden és csütörtökön 18.45-től egyórányi kondi edzés is szerepel a programban. A szombat a délelőtti edzés után van a harmadik kondi tréning. 20 órakor pedig vacsora. Ami külön jó, hogy minden este van lehetőség hideg kádazásra és szaunázásra. Heti két masszázst is sikerült intézni. Gyakorlatilag itt vagyunk bent a táborban egész nap. - írta e-mailben Szarvas János a Békéscsabai Előre Úszó Klubnak.
Kimerítő program, de a jelek szerint Ricsi jól bírja a gyűrődést. Ami a riói olimpián való eredményes cél érdekében természetes. Ám Szarvas János beszámolójából más érdekesség is kiderül.
„Az első héten nagyon kellett vigyázni az intenzitással, mert az egekben volt Ricsi pulzusa, ha nem figyeltünk kellően oda. Ez a hét már jobb értékekkel indult, látszik, szokja a különleges körülményeket, de a magas intenzitásra még mindig megugrik. Azért jó itt, mert nincs kísértés a kijárásra, kolbászolásra. A falu mintegy fél óra sétára van, és nincs benne semmi különleges. A kaja ehető, bár az is lassan egysíkúnak tűnik. Főleg a reggeli! A szobák viszont tiszták, minden nap jönnek takarítani, törölközőt cserélni. Van egy igen jellegzetes szaga a felmosójuknak/fertőtlenítőjüknek, ami elég furcsa a mi orrunknak. Ezzel szemben az uszodát, amióta itt vagyunk, nem takarították! Ám minden 24 órán át szolgálja az itt lévőket, azt csinálsz, és akkor, amikor akarsz. Természetesen az uszoda pályái be vannak osztva. Akadnak itt japán, norvég, francia, litván, spanyol és portugál úszók egyaránt. Érdekes, hogy az internet meglehetősen kaotikus, sok helyen nincs, vagy nagyon gyenge a jel. Ricsi szobájában például zéró. Sok helyen ki van rakva víz vételi lehetőség. Olyanok, mint például a gyógyszertárakban is van.”
Hogy azért ne legyen annyira monoton a három hetük, megfogadták az utánpótlás kapitány tanácsát, miszerint: „Vasárnap lementünk Malagába, tengerszintre. Azt mondták, hogy ajánlatos hat-hétnaponta legalább egy-két napot tengerszinten tölteni, hogy a szervezet magához térjen. Gyakorlatilag a leutazás után csak feküdtünk a tengerparton és pihentünk. Jól esett valóban, csak elég rendesen megpirultunk. Most hétvégén valószínűleg elmegyünk Gibraltárba és ott töltjük a napot.”
