A regölés, vagyis téli természetvarázs jellegű, köszöntő népszokás hagyományát ápolták a békéscsabai Molnárházban. A férfiakból álló regös csapat Karácsony másnapján indult útnak, hogy regöséneket énekeljenek a házaknál. A megyeszékhely legrégebbi lakóházába szerdán érkeztek, ahol hangszerekkel egészítették ki az ősi mitológiai témájú látogatást.
Négy meggyújtott mécsessel köszönttötték a ház lakóit a regösök, akik az életünkből elillanó „régi fényes nagy időket” hozzák vissza az otthonokba. Az első mécsest a mennyország fényességéből hozták, hogy megtöltse a házat fénnyel, a másodikat Jézus Krisztus áldott fényével hozták, hogy mikor eljön az ideje részesedhessenek a megváltásában, a harmadik mécses szent fényét Szűz Mária bölcsességének világosságával hozták, hogy átjárja a lakók szívét és lelkét a mostani esztendő minden napján, a negyediket ráadásként, Nagy-Magyarország feltámadásárért gyújtották.
A népszokás szerint a regösök Karácsony másnapjától január hatodikáig járták a falut, és minden háznál regöséneket énekeltek, majd ezért cserébe ajándékokat kaptak.
A Pásztorfurulya kör zenével, a vendégek pedig pogácsával járultak hozzá a regösök fogadásához kedd délután a békéscsabai helyszínen. A társaság a város számos családját és házát meglátogatta a Molnárház előtt: jártak Jaminától a keleti végekig, de Szegeden is regöltek, de Budapestre is elutaznak - mondta el Born Gergely.
- Régen minden falunak, minden városnak volt saját regös csapata. Most arra kényszerülünk, hogy máshova is elmenjünk annak okán, hogy kevesen vagyunk. Pedig ez egy nagyon fontos szertartás lenne, akár hiszik akár nem a kedves olvasók; a mai világban is fontos szertartás lenne, mert bizony ennek nagyon nagy ereje van és összetartja az embereket. Valójában egészséget és bőséget hoz az esztendőre - fogalmazott Born.
A dunántúli regölés szövege az egyik legősibb – tette hozzá Born Gergely. A Vas megyei Dozmatban jegyezték fel az éneket, először Bartók Béla és Kodály Zoltán: A magyar népzene tára – Jeles napok kötetében jelent meg.