Régi mesterségeink továbbélése Dél-Alföldön. Negyedik alkalommal rendezte meg a Munkácsy Mihály Múzeum a Magyar-Román Határmenti Konferenciát, ahol a csipkekészítés, hímzés, vászon- és gyapjúszövés mellett a faművesség is szerephez jutott. Az egynapos rendezvényre Aradról, és Békés megyéből érkeztek mesterek.
Dr. Illés Károlyné a szűcshímzésről tartott előadást. A népi iparművész szerint a mai bőrök alkalmatlanok arra, hogy hímezni lehessen rajtuk, mégsem szabad, hogy elvesszen ez a mesterség.
Az interaktív bemutatón a Békés Megyei Népművészeti Egyesület tagjainak munkáit ismerhették meg az érdeklődők. Csipkekészítést, hímzést, vászonszövést, faművességet és a karmantyúfán történő gyapjúszövést is bemutatták a népművészek.
- Ezen a napon bárki megtudhatja, honnan indultunk el a 70-es években, hogyan született az egyesület, amely ma már több mint háromszáz tagot számlál, és keletkeztek azok a rendezvények, amelyek mostanra Békés megye közművelődésének, kultúrájának szerves részévé váltak - fogalmazott Molnár Pálné, az egyesület elnöke.
Az egyesülethez köthetőek a többek között az OrszágosTextiles Konferenciák, a népművészeti nyári táborok, ahol több mint háromszázan fordulnak meg évente, a Körös-völgyi Sokadalom, vagy a Szent Iván Éji Tűzugrás, amit idén már másodjára rendeztek meg a civil szervezet tagjai.
A negyedik Magyar-Román Határmenti Konferencián a térség valamennyi régi mesterségével találkozhattak a látogatók. Bárki megtudhatta, hogy a paraszti kultúrából átörökített népművészeti tárgykultúra, hogyan él tovább a megyében.
Martyin Emilia, a Munkácsy Mihály Múzeum tudományos muzeológiai osztályvezetője ugyanakkor elmondta, ezzel a konferenciával az is célja a múzeumnak, hogy népszerűvé tegye, közelebb hozza az emberekhez a népi alkotókat, iparművészeket, a népművészet mestereit.
A délutáni előadásokon az élő népi kézművesség helyzetéről, helyi hímző- és szövőkultúrákról és a faműves mozgalomról hallhattak előadást az érdeklődők.
