– A koronavírus-járvány második hulláma mennyiben lehet más, mint az első, önök mit látnak?
– Maga a vírus nálunk az ugyanaz. Van egy olyan mutáció – egyetlen mutációt találtak és nem itt, a környékünkön – ami megváltoztatja a vírus virulenciáját. Ami más, hogy más módon reagálunk a vírusra. Tavasszal súlyos intézkedések voltak karantén, iskolabezárások Európa-szerte, beleértve Magyarországot is. Most úgy tűnik, hogy a gazdaság lett az elsődleges szempont. Lényegében próbálják a vírust szabadon engedni, tavasszal ezt hívták a svéd modellnek. Akkor sokan azt állították, hogy az megbukott, mert túlságosan magas volt a halálozási ráta, és a svéd GDP sem lett jobb, mint a környező országoké, vagy az EU átlag. Most azonban, a második hullám elején, még a svédekétől is szabadabb modell lép életbe Európa országaiban. Én azt gondolom, hogy ahogy alakul a járványhelyzet, ez valószínűleg változni fog. Tehát a kérdésre a válasz az az, hogy ha a gazdaságot helyezzük előtérbe, akkor a kórházaknak jobban föl kell készülniük az elkövetkezendő eseményekre.
– Ebből a fajta védekezésből következhet, hogy jóval több az új, beazonosított betegek száma?
– Ez annak köszönhető, hogy a vírus beindult. Tudni kell, hogy Magyarországon a PCR-tesztelések száma nem túlságosan magas. Hogy valójában mennyi pozitív van, az egy érdekes kérdés lehet, a szakemberek különböző szorzókat használnak. Akár tízszerese vagy húszszorosa is lehet a PCR pozitívak száma, mint amennyi a hivatalos adat. Ha valaki fertőzött, az azt jelenti, hogy a vírus az benne van a testében, legalábbis az orrban, vagy a száj nyálkahártyájában. Hogy ez kialakít-e betegséget, az egy más kérdés. Tudnivaló, hogy a koronavírusra különösen az idősek és a különféle krónikus betegségekben szenvedők érzékenyebbek. Tehát az, hogy valaki PCR pozitív, nem jelenti azt, hogy beteg is. Azt viszont jelenti, hogy terjesztheti a vírust.
– Mi a teendő? Az látszik, hogy hazánkban összességében más lesz a védekezés, mint tavasszal, de egyénenként lényegében ugyanaz a dolgunk, mint akkor?
– Akkor tudnánk jól védekezni a vírus ellen, ha az elemi szabályokat betartanánk. Tehát a maszkviselés, a távolságtartás, a kézmosás jelentősen le tudná csökkenteni a vírus terjedését. De az a gond, hogy ezt az emberek egyszerűen nem veszik komolyan. Ha bemegy az ember elmegy valamilyen szórakozóhelyre, látja, hogy ott sokan vannak, egymás hegyén-hátán, és nem tartják a távolságot. Ennek az lehet a következménye, hogy be kell majd vezetni súlyosabb intézkedéseket, de ebben nem vagyok kompetens. Ez egy nagyon komoly dilemma. Ha most megint karantén lenne, ha ismét nagyon szigorú intézkedések jönnének, az a gazdaságra is súlyosabb hatással lenne. Ráadásul, ha a gazdaság lefele megy, ha összeomlik, ha megszűnnek a munkahelyek, az mindenkire nézve ártalmas. Most a gazdaságot próbálják megvédeni. Nem akarok kibic lenni ebben a kérdésben, de lehet, hogy valami differenciáltabb megoldás kell majd a későbbiekben. Sokfajta megoldás van, jelenleg ezt próbáljuk ki, és meglátjuk, mi lesz. Egyelőre halálozási statisztikák itthon nem magasak. De azt tudni kell, hogy most a járvány elsősorban a fiatal emberek között terjed. Ha például Floridát nézzük, ahol hasonló volt a szituáció, ott is ez volt először, utána berobbant a járvány az idősotthonokban, kórházakban. Ha ez a trend lesz nálunk is, akkor arra lehet számítani, hogy magasabb halálozási arányok lesznek. De biztos vagyok benne, hogy a magyar és az európai uniós kormányok is figyelik a helyzetet, és amint negatív változások lépnek fel, gyorsan fognak reagálni erre.
– Vannak olyan emberek, akik úgy gondolják, hogy nincsen világjárvány. Róluk mit gondol? Békés megyében pedig adott egyfajta hamis biztonságérzetet, hogy sokáig alig néhány beazonosított beteg volt. Közben itt az ősz, és gócpontok alakultak ki. Mit tanácsolna ebben a furcsa helyzetben?
– Most már a vírus nemcsak a gócpontokban terjed, hanem globálisan is. Valóban hamis biztonságérzet alakulhat ki: amíg nem látjuk, hogy körülöttünk nagy probléma lenne, addig azt gondolhatjuk, hogy nincs is. Az ember időnként próbál nem szembenézni a dolgokkal, becsukja a szemét. Ha közben elmúlik a dolog, akkor ez mondhatni jó stratégia volt, ha nem múlik el, akkor meg nem. Vannak vírusszkeptikusok, akik tagadják a járvány jelentőségét, a vírus komolyságát, és tagadnak a maszkhasználattól kezdve mindent. Szerintem ez hamis illúzió. A szakemberek, akik ezzel foglalkoznak, elolvassák a szakirodalmat, annak alapján is kijelenthető, hogy a maszkhasználat egyértelműen szükséges, mert nagyon nagymértékben megakadályozza a vírus terjedését. Lényegében, hogyha a szabályokat betartanánk, akkor lehet, hogy megúsznánk a súlyosabb intézkedéseket. A vakcinákat már készítik, elképzelhető, hogy jövő tavaszra meglesz. Sokan azt mondják, hogy talán már most novemberre, de nem lehet pontosan tudni. Tehát az elemi biztonsági szabályok betartásával tudjuk húzni az időt, hogy minél kevesebb áldozat legyen addig, amíg a vakcina megjelenik. Fel kell hívni az emberek figyelmét, hogy ez egy komoly dolog! A kormány is döntött szigorításokról: szankciókat fog bevezetni nemcsak a vásárlókra, hanem a boltosokra is, ha az üzletben valaki nem visel maszkot. Fontos dilemma az is, hogy az idősekre, a betegekre jóval nagyobb hatással van a vírus, és lehet, hogy őket éppen egy olyan fiatal fertőzi majd meg, akit nem érdekel ez az egész, és akin nem is jelentkeznek tünetek. Talán sokan nem gondolnak bele abba, hogy akár úgy megfertőzhetnek valakit, hogy az (beteg, idős és gyenge lévén) belehal. Jobban kellene tudatosítani ezeket az emberekben, és azokkal a vírustagadókkal szemben is, akik fehér köpenyben flangálnak, konferenciákat tartanak és terjesztik a butaságaikat.
– Mit lát? Azzal, hogy elkezdődött a második hullám, van egy fásultság az emberekben, és ezért nem tartják be a szabályokat?
– Magyarország kivételezett helyzetben volt. A pontos okát nem tudjuk, hogy Magyarországot, meg egy-két környező országot, például Szlovákiát, miért érintette kevésbé a vírus, mint más országokat. Valószínű azért, mert Európába Nyugat-Európából került be, és amire ideért hozzánk, addigra már jó idő lett. A nyár az nem kedvezett a vírusnak, nem szüntette meg a járványt, de lelassította. Most azonban vége van ennek a kivételezett helyzetnek, itt az ősz, és a magyar statisztikák a legrosszabbak között vannak. Tegyük hozzá, az arányokat úgy kell értelmezni, hogy mi nagyon alacsony szintről indultunk. A tanácsom most is az, hogy vegyük fel a maszkot a boltban, a tömegközlekedési eszközökön, és ott ahol többen vagyunk együtt. Egy picike kellemetlenséggel jár, azonban ha nem vesszük fel, annak már súlyos következményei lehetnek. Lehet, hogy nem az adott személynek, hanem a rokonságában lévő idősebbek, betegek számára. Hozzáteszem, hogy azért nem teljesen veszélytelen ez a vírus a fiatalabbakra sem. Vannak halálozási statisztikák, de olyan statisztikát még nem láttam, ami azt írja le, hogy ha valaki átesett a betegségen, milyen esetleges szövődménye lett utána. Rengeteg szövődmény lehet, akár a szívet is megtámadhatja a vírus, de támadhatja az agyat, a vesét és a többi. Ha valaki túlél egy ilyen fertőzést, nem biztos, hogy azzal teljesen meg is gyógyul. Lehet, hogy ezeket a szövődményeket magával viszi akár az egész életén keresztül. Ez egy sokkal komolyabb vírus, mint az influenza. Tehát védekeznünk kell ellene.
– Több helyen is kísérleteznek vakcina előállításával, elméletileg orosz tudósok kifejlesztettek egyet, amit Nyugat-Európában a tudományos életben fenntartásokkal fogadnak. Közben az Oxfordi Egyetemnél egy hétre leállították a vakcina-kutatást, amit aztán újraindítottak. Gyakorlatilag ez addig lesz világjárvány, míg valaki sikerrel nem jár, és el nem készül az a bizonyos vakcina?
– Ennek két megközelítése van. Van a gyógyszeres megközelítés: ha megbetegedtünk gyógyszerekkel igyekeznek enyhíteni a tüneteinket. A vakcina pedig a megelőzésre szolgál. Az oxfordi vakcina esetében történt egy súlyos eset a klinikai kipróbálás során. A sajtó, meg a szkeptikusok fölkapták ezt a dolgot. Azt tudni kell, hogy éppen ezért csinálják ezeket a biztonsági vizsgálatokat, ezért megy át a különböző klinikai fázisokon a vakcina, hogy megnézzék, van-e mellékhatása, járhat-e veszélyekkel. Ha van ilyen, akkor hány százalékban fordulhat elő. Most folytatják a munkát, ami azt jelenti, hogy nagyon nagy gond valószínűleg nincsen. Ami az orosz vakcinát illeti, ott pedig az a probléma, hogy az oroszok megpróbálnak gyorsan vakcinát előállítani. A klinikai 3. fázisba nem viszik be, hanem mindjárt ki akarják vinni a piacra. Ezért ezt nem engedik ki Európában. Annyit azonban tudni kell róla, hogy egy úgynevezett adenovírusba tesznek bele ebből a koronavírusból egy kicsike szegmenst, és azt helyezik ki. Az adenovírus-vektort azt viszont már tesztelték korábban, annak nincsenek negatív hatásai. Igazából a kérdés inkább az, hogy hatásos lesz-e ez a koronavírus ellen, és nem lesznek-e komoly szövődményei.
– Tehát amíg nincsen vakcina, addig ez a vírus folyamatosan terjedni fog a világban, mint az influenza?
– Az influenzával az a helyzet, hogy a tavasz elviszi. Ez pedig tud terjedni a jó időben is, ha nem is olyan nagy sebességgel. Egy tipikus szezonális influenzajárvány esetében a világ népességének a 3-20%-a fertőződik meg. Koronavírusban eddig 30 millióan betegedtek meg. Igazából ez olyan 0,4% a fertőzöttek számában. Viszont az elhalálozások számában közelítünk az 1 millióhoz. Minden eddigi szezonális influenzajárványtól többen haltak meg, ez is jelzi, hogy azért komolyabb, mint egy influenzajárvány. És a járványnak még nincsen vége!
