Plüssállatok hatalma - Önnek van kedvence?

Nagyon kötődtem a plüssállataimhoz kiskoromban, és a napokban a testvérem legkisebb lánya is hasonló érzésekről beszélt nekem.

- Ah Zsuzsi, én az összes plüssömet nagyon szeretem. Etetem, betakarom, megfésülöm őket - fogalmazott a 9 éves kislány. Majd hozzátette - úgy teszek velük, ahogyan velem anya. 

Ez a mondata inspirált: vajon miért is fontos a plüssállat "jelenléte" egy gyerekszobában? Óvodapedagógussal folytatott beszélgetések, gyerektáboros társalgások esszenciáját gyűjtöttem és fűztem egybe a gondolataimmal. 

Elmondható, hogy az ember alapvetően homo ludens, játszó ember, tehát a legősibb tevékenységeink közé tartozik maga a játék. Nem keveset fogalmazok meg azzal, ha azt mondom, hogy a játékban tükröződik vissza az adott közösség értékszemlélete, elvárása, erkölcsi ítélete, bár sokszor rejtett formában.

A játékkal folytatott beszélgetés, testi kontaktus segít a gyermeknek az önkifejezésben, valamint a szerepjátékok letükröződésében, személyes példámmal élve: "Úgy teszek velük, mint velem anya". 

Az óvónők olvasottsága is kisegítette a tanulmányomat, ugyanis több ötlettel előálltak, hogy mi lehet a plüssök iránt érzett szeretet kulcsa. Az egyik, hogy az okosan kitalált plüssállatkák arca arányaiban éppen olyan, ami az ember agyát babusgatásra készteti, ám furcsa módon ölelgetésük nem a játék megnyugtatására, hanem önnyugtatásra szolgál. Többen is fogalmaztak úgy, hogy ezek az apró társak a szobákban vagy óvodákban egyfajta szülői jelenlétet is pótolnak.

Másik dolog, ami foglalkoztat a játékkkal kapcsolatban, hogy gondot okozhat-e a technikai fejlődés. A játékok elsilányosodása, hiperrealisztikussága gátolja a fantázia fejlődését. Elég arra gondolnunk, ha minden ki van találva, legyen az frizura, ruha, környezet, nem marad semmi a gyermek képzeletének - tartják a szakemberek. Ezért a legjobb az, ha a játék, mint olyan, egyszerű és jó alapanyagból készül el. 

Vekerdy Tamás könyvében olvastam egy óvodáról, ahol egy reggel elrakták az összes játékot. Mikor a gyerekek beléptek a terembe, a gyerekek elkezdtek egymással játszani. Megbeszélték egymás között, ki az anyuka, apuka, kinek van kisgyereke. Mi történne, ha egy nap összepakolnánk a sok játékot otthon? Csak kendőket, párnahuzatokat, kartondobozt, ceruzát, papírt, textilt tennénk ki. Mikor hazajönnek a gyerekek, el kellene mondani nekik, hogy ma ezekkel lehet játszani. Lehetne rajzolni, alkotni, énekelni, mesélni és beszélgetni. A tanulmány szerint nagyon hatásos és hasznos ez a módszer. 

A plüssök tehát nagyon fontosak a gyermekeknek, mert több szempontból is fejlesztik a készségeket és megnyugtató hatással vannak pszichénkre. A hiperrealisztikus játékok nem feltétlenül hasznosak a gyermek szempontjából, érdemes ebben is az egyszerűségre törekedni, és ha valaki játékgyártásra vetemedne, alaposan válassza meg a jó alapanyagot. A gyermekek mindig a puha, kedves, érdekes dolgokat keresik.