– Mióta foglalkozik táplálkozástudománnyal?
– Négy éve végeztem a Debreceni Tudományegyetemen, előtte biológusként diplomáztam Szegeden. Négy éve foglalkozom tudományos ismeretterjesztéssel a Napi Táptudás című blogomon.
– Mi a mostani kezdeményezés célja?
– Az, hogy segítsünk a lakosságnak eligazodni ebben a kritikus helyzetben. Ahogy a médiában is láthatjuk, mindenki pánikszerűen vásárolja föl a különböző alapanyagokat. Azt tapasztaljuk, hogy az emberek nem igazán tudják, mit vásároljanak és mit ne. Nagyon sok élelmiszer-alapanyaggal kapcsolatban élnek olyan tévhitek, amelyeket most el lehet oszlatni.
– Kikkel dolgozik együtt az étkezési kisokoson?
– Ennek az étkezési kisokosnak az elkészítésében számos kollega részt vett. Meleg Sándor dietetikussal és Zsigovits Angelika táplálkozástudományi szakemberrel kezdtük az anyag összeállítását. A TÉT Platform dietetikusai, Pilling Róbert és Antal Emese, illetve Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára is csatlakozott. A Magyar Táplálkozástudományi Társaság is támogatta a munkánkat, ugyanis Prof. dr. Rurik Imre, a társaság elnöke rektorálta az elkészült anyagot. Varga Judit, a Felelős Gasztrohős Alapítvány igazgatója is segítette a kisokos összeállítását. Az alapítvány például fenntartható táplálkozással foglalkozik, ezért ilyen jellegű tippeket is bele tudtunk tenni az elkészült infógrafikákba.
– Hogyan működik majd ezeknek a közzététele? Elkezdődött már?
– A közzététel megtörtént, és azt tapasztaljuk, hogy nagy elérést produkáltak az infógrafikák. Megosztottuk a saját Facebook-oldalainkon, a blogjainkon, szétküldtük a médiába is. Nagyon sok médium hozta le ezt az anyagot.
– Mennyi idejük volt összeállítani?
– Kevés időnk volt rá, 48 órán belül készült el ez az anyag. Mindenféleképpen meg kell említenem Kőfaragó Anna grafikus grafikáit, ő volt az a kreatív munkatárs, aki vizuális megjelenést adott ennek a szakmai anyagnak.
– Milyen típusú ételek lesznek terítéken?
– Az alapanyagokra fókuszáltunk: szénhidrát forrásokra tettünk javaslatot, például arra, hogy miből milyen mennyiséget célszerű elfogyasztani, illetve fehérjeforrásokra, zöldségekre, gyümölcsökre, valamint zsiradékokra. Megemlítettük például, hogy mi a helyzet az ultrapasztőrözött tejtermékekkel vagy a különböző konzerv, fagyasztott zöldség- és gyümölcsfélékkel.
– Korosztályra bontva is megtalálhatók ajánlások?
– Korosztályokra bontva nem, de most kifejezetten a felnőtt lakosságot céloztuk meg, azon belül is egy átlagos testalkatú, átlagos fizikumú ember kétheti adagját mutattuk be. A tervek szerint folytatjuk a munkát: úgy tudom, hogy a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége publikál majd egy anyagokat a jövőben, amely kifejezetten gyerekekre vonatkozik.
– Várható, hogy továbbra is frissítik majd az oldalt?
– Azt gondolom, hogy igen, mindannyian azon vagyunk, hogy minél több információt osszunk meg a lakossággal és folyamatosan követjük az igényeket is. Nagyon sok üzenetet és kérdést kapunk, ezeket igyekszünk megválaszolni.
– Ön szerint mi a leggyakoribb hiba, amit az emberek táplálkozás kapcsán elkövetnek?
– A leggyakoribb hiba a túlevés, illetve az étrend-kiegészítők értelem nélküli fogyasztása. Nagyon sok embernél találkozom azzal, hogy többfajta táplálékkiegészítőt fogyaszt, holott arra nincs is szüksége. A másik a túlfogyasztás: nagyon sokan nincsenek azzal tisztában, hogy pontosan mi az ő adagjuk. Az ilyen problémákat nagyon egyszerűen el lehet kerülni, ha valaki konzultál egy táplálkozástudományi szakemberrel vagy egy dietetikussal. Sokan nem főztek eddig napi szinten, hiszen nem voltak rászorulva. Például gyerekek az intézményekben kaptak napi többszöri ellátást, illetve egyszerűbb volt menüt venni egy-egy étteremben. Most viszont ez gyökeresen megváltozott, sokan maradnak otthon.
– Mit tud nekik tanácsolni?
– Az egyszerűbb fogásokkal érdemes kezdeni a főzést, főleg akkor, ha valaki korábban nem főzött. Eleve az alapanyagok szavatossági ideje is meghatározza azt, hogy mit érdemes hamarabb főzni. Sokan két hétre vásároltak élelmiszereket, vagyis azzal kell kezdjék, ami hamarabb lejár, ami kevésbé tartós, ilyenek a zöldségek, gyümölcsök, illetve a saláták. Azt javaslom, hogy először a salátákat fogyasszuk el, ha vásároltunk gombát, akkor azt. A gombákat érdemes két, legfeljebb három napon belül elkészíteni, például gombapörköltet galuskával. Biztos vagyok benne, hogy nagyon sokaknál rengeteg liszt található, a galuskát nagyon könnyű összedobni. A tejtermékkel készült ételeket is érdemes előrébb sorolni. Azokat az ételeket érdemes legkésőbb elkészíteni, amelyek tartósak, vagyis például a konzerv vagy a fagyasztott élelmiszereket. Ebből egy egyszerű salátát esetleg grillezett sajttal bárki össze tud dobni. Gyorsan elkészíthető például a kuszkusz, a "tarhonya kistestvére", amely egy tésztaféle, nagyon jó szénhidrátforrás. Ezt össze lehet keverni egy kis salátával, grillezett csirkemellel vagy sajttal.
– Mire érdemes egy nagyobb bevásárláskor odafigyelni? Mi az, ami feltétlenül legyen a kosarunkban?
– Egy kicsit visszább mennék az időben. Mielőtt elmegyünk bevásárolni, előtte ellenőrizzük, hogy mi van otthon. Nagyon sokan elkövetik azt a hibát, hogy rögtön megrohamozzák a boltokat és elkezdik felvásárolni különböző élelmiszereket. Lehet hogy ugyanabból már több adag található otthon a kamrában vagy a hűtőben. A nassolni valókat most szorítsuk nagyon háttérbe. Amit mindenféleképpen érdemes venni, azok az alapélelmiszerek és a zöldség, gyümölcs. Mi két hétre 10 kilogramm zöldség-gyümölcsöt ajánlunk fejenként. Ezt lehetőleg friss formában ajánlott, de konzerv, illetve fagyasztott formában is megfelel. A 10 kilogramm eléggé sokkolóan hathat, pláne, ha ezt két vagy négy főre vesszük. Ha belegondolunk, hogy a hazai ajánlások szerint 400 grammot kellene elfogyasztani a zöldség- és gyümölcsféléből egy nap, akkor ez már nem olyan sok. Emellett ott van a tisztítási és feldolgozási veszteség: vannak olyan zöldségek-gyümölcsök, amelyeknek 30-40%-a is veszteségként jelentkezik. Szerintem így már nem is olyan sok ez a 10 kilogramm.
– A gyümölcsök, zöldségek kritikus elemei is lehetnek a vásárlásnak, ugyanis ezek nem annyira tartós élelmiszerek…
– Elég az almára, körtére, répára, zellerre, kelkáposztára gondolni vagy a savanyított, fermentált zöldségkészítményekre, akár az örök klasszikus, a savanyú káposztára – ami kiváló C-vitamin forrás ebben az időszakban – ezek a termékek nem igénylik azt, hogy hűtőben tároljuk őket, csakúgy, mint a konzervzöldségek és gyümölcsök. Eezeket a tartóskészítmény alapanyagokat még akkor takarították be, amikor az adott terményeknek szezonjuk volt. Tehát most is van például paradicsom vagy paprika a boltokban, ám ezeknek a zöldségeknek és gyümölcsöknek nincs szezonja, a tápanyagtartalmuk így eltérhet a szezonális termékekétől. Ellenben a fagyasztott és a konzervtermékeket nyáron takarítják be, a lehető leghamarabb lefagyasztják és feldolgozzák, konzervbe helyezik azokat, ezért az is elképzelhető, hogy még magasabb is a tápanyagtartalmuk, mint a jelenleg frissen kapható zöldségeknek, gyümölcsöknek. Amire viszont fontos felhívni a figyelmet, hogy a gyümölcskonzervekben sok lehet a hozzáadott cukor, a zöldségkonzervekben pedig a só. Tehát ezt mindenféleképpen ellenőrizzük, és így kalkuláljunk.
– Az érdeklődők hol találják meg Önöket?
– A napitaptudas.blog.hu oldalon és a Napi Táptudás Facebook-oldalán.
