Öt új megyei értéket vettek fel a Békés Megyei Értéktárba. Jelenleg 48 települési értéktár működik a megyében, amelyben 784 értéket tartanak nyilván. A Békés megyei értéktárban mostanáig 29 érték kapott helyet, melyek közül kettő – a csabai és a gyulai kolbász – hungarikum is.
A Békés Megyei Értéktár Bizottság legutóbbi ülésén öt új értéket vett lajstromba. Megyei érték lett a Gyulai Kutyás Agility Szabadidősport Klub, amelyet 2001-ben azért hoztak létre, hogy megfelelő hátteret biztosítson a 2002-ben megrendezett III. Keverék és Fajtatiszta Kutya Agility Világbajnokságnak és az I. ParAgility Világkupának.
– A világon elsőként a klub tagságával Gyulán szervezték meg az első ilyen jellegű kutyás ügyességi versenyt. Ezzel Gyula és Magyarország beírta magát az agility sport történelemkönyvébe és napjainkban Gyulát az agility fővárosaként jegyzik. – emelet ki Pirosné Blénessy Erika, a Békés Megyei Értéktár Bizottság titkára.
A klubon kívül négy értéket vettek még lajstromba. Az egyik ezek közül a mezőberényi kötődésű Orlai Petrics Soma festőművész életműve. Megyei érték lett az orosházi búzacsíramálé és Monkry Sámuel, az első hazai búzanemesítő munkássága és életműve is. A természeti értékek közé pedig a Csorvás mellett található, fokozottan védett 100 tő volgamenti hérics is, mely csak a Kárpát-medencében található.
– Mindegyik értéknek vagy a különlegessége, vagy pedig a megye határon túlra gyakorolt hatása az, ami megyei értékké emelte - mondta el Zalai Mihály a Békés Megyei Közgyűlés elnöke, aki a döntéshozatal meneteléről elárulta: az értéktár bizottságnak hét tagja van, amely mögött egy szakmai, véleményező albizottság is áll.
A Békés Megyei Önkormányzat nem csupán a 2013-ban létrehozott megyei értéktárral segít megőrizni a megyénkre jellemző értékeket, hanem vetélkedőket szerveztek az iskolásoknak és megrendezték a Megyenapot is. Emellett Békés Megyei Népfőiskola Alapítvánnyal közösen ismeretterjesztő előadásokat tartanak olyan településeken, ahol még nem alakult meg helyi értéktár.
Íme a további tudnivalók az öt újonnan lajstromba vett megyei értékről:
Orosházi búzacsíramálé
A csíramálét csak a magyarok lakta területen ismerték és sütötték Európában. Idővel ez elfelejtődött, szórványokban a Kárpát-medencében még ismerik, de kevés helyen készítik napjainkban a búzacsíramálét. Ez a hagyomány Orosházán megmaradt, s a városban, illetve az azt körülvevő tanyákon az ősztől tavaszig tartó időszakban egészséges édességnek sütötték. Mivel a sütést megelőzően a búzacsírát 8-10 napig gondozni kell, és a készítése is időigényes, a háztartásokból a saját gyártás kiszorult. Ezt az orosházi gasztronómiai érdekességet a hagyományőrzők is felkarolták, és különböző rendezvényeken Orosházát is képviselték, valamint megismertették az orosházi általános iskolás diákokkal is. Egészséges reformédességként is megállja a helyét. A csíramálé búzacsíra, víz és liszt összedagasztásával, sütéssel készül. Jellegzetes ízű édesség, mivel a sütés hatására a keményítő cukorrá alakul át, így cukor hozzáadása nélkül is édes. A búzacsíra vitaminokat (A, B1, B6, B12, E, K) és ásványi anyagokat (vas, cink, kalcium, jód, szelén, foszfor, króm, magnézium, cink, nátrium) tartalmaz. Emiatt rákellenes kutatásaiban Szentgyörgyi professzor is alkalmazta. Hidvégi Máté biokémikus fedezte fel a fermentált búzacsíra-kivonatot, amely a legnépszerűbb egészségmegőrző készítmény a daganatos betegek körében.
Az orosházi búzacsíramálé olyan helyi kuriózum, amely máshol ilyen formában nem található meg. Jellemzői: cukor nélkül és aljatésztával készül, kemény, ropogós széllel sült. Egy-két nap állás után mézszínű és mézállagú édes levet enged.
Orlai Petrics Soma életműve
Orlai Petrics Soma festőművész, Petőfi Sándor másod unokatestvére, több szállal is kötődik Mezőberényhez. Itt született 1822-ben, és itt végezte a középiskolát is. Szellemi örökségének több tárgyi emléke is fellelhető a városban. A városháza dísztermében található Coriolanus c. festménye, amely a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum tulajdona. Az I. kerületi német evangélikus egyházat gazdagítja az Engedjétek hozzám jönni a kisdedeket c. festménye. Több változata ismert a Petőfi otthonában c. egészalakos portréjának csakúgy, mint a Petőfit Mezőberényben ábrázoló képének, amelynek eredetije 1849 nyarán, Petőfi utolsó, családi körben töltött napjaiban készült. A mai városháza helyén állt a festő szülőháza. A városháza falán ezt emléktábla hirdeti. Nevét utca és intézmény is őrzi Mezőberényben. Szabó István Petőfi c. szobra Orlai Petrics Soma azonos című festménye alapján készült. Orlai Petrics Soma számos portrét festett mezőberényiekről, testvéreiről, a Launer család tagjairól. A Hathy Sándorról és feleségéről készült festmények a Hathy család magántulajdonában vannak.
Orlai Petrics Soma a legjelentősebb mezőberényi festőművész. Ő a legismertebb Petőfi-portrék festője. Munkácsy Mihály támogatója, „Milton”-jával témaadója is. A magyar történelmi és kultúrtörténeti festészet megteremtője. Az első, hazai művészeket támogató egyesület, a Magyar Képzőművészeti Társulat egyik alapítója. Életműve meghatározó nemcsak Mezőberényben, hanem az egész országban is.
Gyulai Kutyás Agility Szabadidősport Klub
A Gyulai Kutyás Agility Szabadidősport Klub 2001. február 22-én alakult azzal a céllal, hogy megfelelő gazdasági hátteret biztosítson a 2002-ben megrendezendő III. Keverék és Fajtatiszta Kutya Agility Világbajnokságnak és az I. ParAgility Világkupának. Magyarországon egyedüli, hogy a helyi önkormányzat sportszervezetként ismeri el a kutyás klubot. A tagok jelentős része fiatalokból, tanulókból áll, de megtalálható az idősebb korosztály is. Az ő élettapasztalatuk meghatározó a fiatalok számára. Az alapszabályban is rögzített cél a fiatalok egészséges életre való nevelése, a természetszeretetre és az állatszeretetre való tanítása az agility sport eszközeivel. A sportolók kutyáikkal részt vesznek terápiás foglalkozásokon, ahol lelkileg sérült és beteg gyerekeknek, időseknek tartanak kutyaterápiás foglalkozást, ezzel is elősegítve gyógyulásukat. Az agility egy békés sport, csak nehezen ismerik el sportnak, pedig komoly koncentrációt és testi erőnlétet igényel mind a kutya, mind a felvezető gazda részéről. 2002-ben a világon elsőként a klub tagságával megrendezték az I. ParAgility Világkupa elnevezésű kutyás ügyességi versenyt. Magyarország és Gyula városa a Gyulai Kutyás Agility Szabadidősport Klub rendezvényével bekerült az agility sport történelemkönyvébe. Gyula az agility sport fővárosa. Az eltelt évek alatt hat világeseményt rendeztek. Három Ifjúsági Agility Európa Bajnokságot és egy helyszínen, egy időpontban három világbajnokságot és három ParAgility Világkupát. A rendezvény az esélyegyenlőség nevében ép és sérült sportolók együttes részvételével zajlott.
Volgamenti hérics
A Körös-Maros Nemzeti Park legkorábban virágzó növényfaja. Március végén éri el virágzásának csúcsát. A virágra először 1935-ben Herkner Zoltán vasúti főmérnök figyelt fel Csorvás és Orosháza között vonatozva. Néhány tövet elküldött a Magyar Nemzeti Múzeum Növénytárába. A fajt volgamenti héricsnek azonosították be, melyből ekkoriban 482 tövet találtak Csorvás határában. A faj a 70-es évek elejére a kipusztulás közelébe került, ekkor összesen 91 tövet számoltak össze. A virágot ezért 1971-ben - Magyarországon első növényfajként - védetté nyilvánították. A védelmi munkának köszönhetően az egyedszám növekedésnek indult. Szaporítása rendkívül nehéz, ezért a tövek megóvása az eredeti termőhelyükön szakemberek feladata. A virágzó növények száma évről évre ingadozik, többnyire 100 tő körül van. A növény Csorvás határában mindössze egy néhány méter széles mezsgyén él, ezért különösen fontos az élőhely további zsugorodásának megakadályozása.
A volgamenti hérics hazánk egyik legritkább és legveszélyeztetettebb növénye. Magyarországon kizárólag Békés megyében él a Körös-Maros Nemzeti Park területén. A volgamenti hérics ritkaságánál fogva fokozottan védett növény Magyarországon. Tövenkénti természetvédelmi értéke 250 ezer forint.
Mokry Sámuel búzanemesítő munkássága, életműve
Mokry Sámuel az első hazai búzanemesítő, aki aszálynak ellenálló, nagyobb kalászú és szemű búzát nemesített. 1832-ben Monostorszegen született. 1854-ben szerzett evangélikus lelkészi diplomát a halléi egyetem teológiai karán. A diploma megszerzése után Orosházán lett segédlelkész. 1857-ben a békéscsabai algimnázium tanára, majd igazgatója lett. 1864-ben gazdálkodásba fogott gerendási birtokán. A Békés Megyei Gazdasági Egylet vezetője lett. Az 1863—64-es pusztító aszály következtében Mokry Sámuel figyelme a növénytermesztésre terelődött. Eleinte árpa- rozs- és kukoricanemesítéssel foglalkozott, később ezekkel felhagyott, és csak a búzanemesítéssel kezdett el foglalkozni. A nemesítés első évében a legszebb szemeket jól előkészített anyaparcellákba vetette. A második évben a legdúsabb kalászok magvait kiválogatta, és azokat használta vetőmagnak. Így jött létre az „elit” vetőmag. Vetőmagjainak nagy volt a kereslete a gazdák körében. A századforduló táján Budapestre költözött, és ott is halt meg 1909-ben. Mokry Sámuel olyan búzafajta nemesítésére törekedett, amellyel a legnagyobb hozam érhető el. Azt vallotta, hogy a nemesítés célja a természet adta lehetőségek minél nagyobb mértékben való kihasználása. Ennek érdekében nemes válfajokat kell előállítani. A búzanemesítés elkezdésével beindult a magyar búzafajták minőségének javítása. A Magyarországon termett búzából jelentős mennyiség került Európa nyugati felére.
