A Gál Ferenc Egyetem Egészség- és Szociális Tudományi Kar dékánja rámutatott: a gyulai felsőoktatás a város presztízse és Békés megye túlélése szempontjából is kiemelten fontos. A gyulai felsőoktatás története, fejlődése szempontjából hangsúlyos, hogy 1993-ban megindulhatott az egészségügyi és szociális képzés a városban – húzta alá, részletezve: a tulajdonosváltások következtében az iskola léte számos alkalommal kérdőjeleződött meg.
– 2017-ben újabb tulajdonosváltás és szemléletváltás következett, amikor a Gál Ferenc Egyetem átvette a tulajdonjogot – fűzte hozzá, megjegyezve, hogy ebben az esztendőben a pécsi egyetem alapításának 650 éves évfordulóját ünnepelte. Akkor határozták el, hogy a tudomány napját minden honi felsőoktatási intézményben megünneplik. Ez tehát öt évvel ezelőtt történt, ekkor született meg a döntés arról, hogy a gyulai felsőoktatás napját is megünneplik.
A Gál Ferenc Egyetem és a fenntartó katolikus egyház sokat tett azért, hogy a gyulai felsőoktatás megmaradjon, valamint az önkormányzat, a város vezetése is mindig szívügyének tekintette ezt a célt – fogalmazott dr. Vincze Gábor, aki szólt arról is, hogy mindezt a megyei kórház korábbi és jelenlegi vezetésekiemelt ügyként kezelte és kezeli. Az egészségügyi terület és az egészségügyi képzés jelentősége a járványhelyzetben még inkább felértékelődött.
– Az egészségügyi képzés rendkívül fontos szerepet játszik a város és a térség életében – ezt már Görgényi Ernő polgármester mondta. Mint fogalmazott: olyan hiánypótló oktatás zajlik az egyetemen, amely az itt élők magas szintű egészségügyi ellátásának garanciája lehet. Hozzáfűzte, a szociális, valamint az egészségturizmus-szervező képzés is kiemelt fontossággal bír. Ismertette: azért ebben az időszakban tartják a Gyulai Felsőoktatás Napját, mert évekkel ezelőtt ebben az időszakban vette át a GFE a gyulai felsőoktatást.
Dr. Kovács József országgyűlési képviselő, a Békés megyei kórház korábbi főigazgatója előadóként tette tiszteletét. Arról számolt be, hogy az egészségügyi felsőoktatás milyen szerepet játszik a magyar egészségügyi ellátórendszer működésében. Azon kérdésünkre, hogy az egészségügyi képzésnek a jövőben milyennek kell lennie, kifejtette, a képalkotó eljárások és a gyógyító tevékenységek oktatásával sok területen bizonyos orvosi kompetenciákat próbálnak átadni. Aláhúzta, hogy az orvosi kompetenciát semmivel sem lehet helyettesíteni, de mindemellett sokféle szakszerű segítség adható.
A háziorvosi praxisokat hozta még példaként: az, ahogyan korábban volt, vagyis az, hogy minden egyes praxis be volt töltve, valószínűleg nem lesz megoldható. Praxisközösségek jönnek létre, amely csoportosuláshoz több település tartozik, de az is lényeges volna, hogy minden településen legyen olyan egészségügyi szakember, akihez lehet orvosi, szakmai kompetenciákat delegálni.
A konferencián többek között a laborok jelentőségéről, a koraszülött ellátás korszerű lehetőségeiről, valamint az invazív kardiológiáról is szó esett.
