A gyulai várban immár hagyomány, hogy az 1566-os ostrom kezdetének és végének évfordulóján díszlövésekkel és fegyverbemutatóval emlékeznek meg a várvédő hősökről. Július 2-án, az ostrom kezdetének évfordulóján a Maróti Hagyományőrző Egyesület képviselője 10 és 18 óra között minden egész órakor egy puskalövést adott le a vár tetejéről, ezzel emlékezve a török támadás kezdetére.
1566. július 2-án kezdődött el a törökök ostroma amely szeptember másodikáig tartott. Kerecsényi László várkapitány derék legényei és leányai a tizenötszörös túlerő ellenére több mint két hónapig tartották az erődítményt, ami a mai Magyarország területén található várak esetében abszolút rekordnak tekinthető. Az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. és Gyulai vár az ostrom kezdő és záró napján a vár faláról leadott lövésekkel közösen emlékezik a hősökre – mondta el Fábián Tamás kommunikációs vezető.
Az igen erős hanghatást produkáló „fegyvert”, az úgynevezett kanócos puskát a Maróti Hagyományőrző Egyesület elnöke, Szabó Árpád szólaltatta meg. Ez egy viszonylag rövid csővel rendelkező harcászati alkalmatosság pontos másolata, ami elsősorban a gyalogság számára készült. Bár a leginkább jellemző, ostromkor használatos védelmi fegyver a szakállas puska volt, ezt a kisebb, modernebb lőfegyvert is előszeretettel alkalmazták az 1560-as években, akár Gyulán is. Sorozatgyártás nem lévén, akkoriban a puskák is kézműves terméknek számítottak, gyakorlatilag nem volt két egyforma darab.
A „lövések” közötti időben a fegyverteremben Szabó Árpád az 1400- 1500-as években leginkább használatos puskákat is bemutatta, fejlődéstörténeti szempontból a kezdetektől, tehát a botpuskától egészen a hajdúpuskáig. A Maróti Hagyományőrző Egyesület vezetője hangsúlyozta: gyulaiként igen nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy ilyen különleges módon is megemlékezhet az 1566-os események főszereplőiről, a hősökről, akik életüket áldozták azért, hogy megvédjék a várat és a várost a török-oszmán hódító hadaktól.