Az ostrom kezdetének 459. évfordulóján Szabó Árpád, a Maróti Hagyományőrző Egyesület elnöke adott le díszlövéseket korhű fegyverutánzatokkal.
– Az arkebúz volt az első tűzfegyver, amit rendszeresítettek egy nemzet seregében. Ilyen volt például Mátyás király serege is – mondta Szabó Árpád.
A Gyulai Várat is üzemeltető Erkel Ferenc Nonprofit kft. közleményében arra emlékeztetett, hogy az 1566. július 2-án felsorakozott támadók július 11-én kezdték meg a huszárvár ostromát, amelyet két héttel később, 25-én voltak kénytelenek feladni a várvédők, visszahúzódva a belső várba. Augusztus 18. vagy 19. volt, amikor Kerecsényiék a ma is látható gótikus téglavárba szorultak vissza. Ezt követték a vár feladásáról folyó tárgyalások augusztus 30-ig. A védők szeptember 2-án dél tájban kezdték meg a kivonulást a várból. Gyulától egy mérföldre járhattak, amikor – a megállapodás ellenére – az oszmán katonaság a kivonulókra tört. Kerecsényit elfogták, Nándorfehérvárra hurcolták, majd hamarosan ki is végezték.
Fábián Tamás, az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum kommunikációs vezetője kiemelte: a Gyulai Vár történetének legfontosabb eseménye volt az 1566-os ostrom, amelynek a kezdő időpontja július másodikára esett. Szabó Árpád hagyományőrzővel minden évben az ostrom kezdő és záró évfordulóján lövésekkel tisztelegnek a vár védői előtt.
Az első lövés a vár nyitásakor, 9 órakor dördült el; azt követően Szabó Árpád minden egész órakor, utolsóként a 19 órai záráskor adott le díszlövést korhű másolatú kanócos puskáival.
