Nehezen tudtunk beszélgetni dr. Elek Tiborral a kamaraterem előterében, mert a hangszórókból Eric Clapton tépte a húrokat. Hozzáfűzte, azért választották ezt a muzsikát, mert Krasznahorkai László gimis korában számos Cream nótát játszott. (Korábbi cikkünkben Kiss László író elmesélte, a Nobel-díjas literátor egy nagyon bohém ember). Noha Krasznahorkai zongorista volt, és a brit bandában nem volt billentyű, de úgy tűnik számára nemcsak a betű-, hanem a hangrengeteget is a falon túlra lehet húzni.
– A konferencia célja, a helyi polgárok körében megismertetni Krasznahorkai életművének egyes részét – a pályakezdéstől a legutóbbi művekig, természetesen minden műről, korszakról nem lehet szó – mondta a Bárka főszerkesztője.
Dr. Elek Tibor – Fotó: Such Tamás / behir.hu
A rendezvény első etapjában 15 perces előadások zajlottak, amit egy félórás szünet követett, hogy legyen idő az elhangzottakat feldolgozni. Majd a második részben többnyire gyulai írók – köztük egy csabai és egy békési is – olvasták fel műveiket.
„Ezzel is azt akartam felmutatni, hogy Gyula egy olyan hely, ahol ma is meglehet rendezni egy olyan színvonalas irodalmi konferenciát és felolvasóestet, ami méltó Krasznahorkai Lászlóhoz” – fogalmazott a nyíregyházi születésű irodalmár.
Kérdésemre, hogy miért nem hívták meg a Nobel-díjas írót, azt felelte, májusig nem vállalja a szereplést. Közben megtudtam, Kiss Ottó egy általa írt Krasznahorkai mondattal készült. Tudvalevő, az író képes volt „nyolc egész hét méter és tizenhat centiméteres” mondatokat alkotni (by: Bödőcs Tibor).
Telt ház – Fotó: Such Tamás / behir.hu
Az első negyedórás előadó dr. Elek Tibor volt; Krasznahorkai László és Gyula viszonyáról címmel tartott előadást. Elmesélte, a Sátántangót, Krasznahorkai első regényét 1985-ben olvasta debreceni egyetemistaként, majd a jövő évben érkezett az Erkel gimibe tanítani.
Majd Kiss László Krasznahorkai leghíresebb regényéről, a Sátántangóról; Smid Róbert a novellák és a regények összefüggéseiről; Balogh Norbert a Krasznahorkai-regényekből készült filmekről; Erdész Ádám a Háború és háború című regényről; Fodor György Krasznahorkai távol-keleti regényeiről; míg Keresztes Balázs az életmű legutóbbi három regényéről tartott előadást.
Azt követően a fentebb említett gyulai és Békés vármegyei írók-költők olvasták fel az alkotásaikat, amelyekben nyomokban Krasznahorkai szavakat tartalmaztak. A felolvasás Balássy Fanni, Dávid Péter, Elek Tibor, Erdész Ádám, Farkas Wellmann Éva, Kiss Ottó, Kiss László, valamint Szil Ágnes részvételével zajlott.
