A nihonga szó szerint „japán festészetet” jelent, és a hagyományos japán festészeti technikákra utal, melyek ragaszkodnak a régi anyagokhoz. Ebben a stílusban pigmenteket és ásványokat, színes üveget, színes és porított kvarcot vagy kalcitot, illetve az osztrigából vagy fésűkagylóból nyert fehér port, gofunt alkalmaznak festékként.
Szarvas Péter polgármester köszöntőjében a múzeum nemzetköziségét emelte ki. Mint mondta: a japán és a magyar képzőművészet ugyan sok mindenben eltér egymástól, de azért hasonlóságokat is fel lehet fedezni a képekben. Úgy fogalmazott, hogy a festmények egyfajta nyugalmat árasztanak, amely a mai rohanó világban nagy kincsnek számít.
Bácsmegi Gábor, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója elmondta, hogy igyekeznek arra törekedni, hogy a múzeum minél szélesebb körből mutasson be stílusokat. Hangsúlyozta, hogy a szombathelyi Magyar-Japán Baráti Társasággal már régóta ápol jó kapcsolatot a múzeum, és egy közös ötletelés végén esett a választás erre a stílusra.
– A cseresznyefa virágzása többször is megjelenik a képeken, ami Japánban nagy tradícióval rendelkezik. Ezen a tárlaton a természet és a természetközeliség is egy másik dimenzióba kerül, hogyha jobban szemügyre vesszük ezt a kiállítást, akkor lehet, hogy a mi szemléletünk is megváltozik a bennünket körbevevő környezetről – fejtette ki az igazgató.
Ozaki Takeshi, a Magyarországi Japán Nagykövetség első titkára kiemelte, hogy ugyan először jár Békéscsabán, de rögtön megtetszett neki a város és a múzeum is. A képeken látható motívumokkal kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a japán művészetben gyakran jelennek meg az állatok, és itt olyan állatokat is láthatunk, amelyekkel Magyarországon nem lehet találkozni.
– Az a különbség a japán és a nyugati festészet között, hogy a japánok természetes anyagokból készült festékeket használnak, illetve az üres tereket is tudatosan használják a művészek – fűzte hozzá a diplomata.
Schmitt Csilla, a kiállítás kurátora kiemelte, hogy ennek a stílusnak az is jellegzetessége, hogy állati kollagént használ kötőanyagként, ezáltal teljesen más az alapanyag felépítése, valamint japán washi papírra festenek, amely egy tradicionális kézműves papír.
– A képek motívumvilága nagyrészt japán mintákból épül fel. A művésznő fő motívuma a cseresznyevirág, és nagyon jellegzetes, hogy sok arany, ezüst, platina és egyéb ásványi anyag kerül felhasználásra, aminek köszönhetően a képek hatása is egészen más lesz, mint amit mi európaiak ismerünk – fogalmazott a kurátor.
A tárlat a Munkácsy Mihály Múzeum és a Szombathelyi Magyar-Japán Baráti Társaság együttműködésében valósult meg. A kiállítás augusztus 24-ig tekinthető meg a múzuem Pátkai Ervin Termében.
Galéria
