Az ország számos pontján tartottak megemlékezéseket június 4-én a nemzeti összetartozás napja alkalmából.
Szarvason, a Kárpát-haza közepén énekekkel és koszorúzással emlékeztek. A 18 órakor kezdődő trianoni megemlékezés előtt a város általános és középiskolásai, zászlóik alatt, az 1250 méter hosszú Történelmi Emlékúton vonultak az ünnepség helyszínére. A történelmi Magyarország középpontjában emelt szélmalom 1939. óta jelöli a történelmi Magyarország és a Kárpát medence középpontját.
Az emlékmű előtt megtartott ünnepség a magyar majd a székely himnusszal kezdődött, melyet a Szarvasi Férfikórus bátorító hangjai után a jelenlévők közösen énekeltek el.
- Az igazságtalanságról sosem szabad megfeledkeznünk. De a múlton való kesergés helyett, előre kell tekintenünk. A határok nélküli Európa polgáraiként, most sokkal inkább van lehetőségünk az összetartozásra, mint a korábbi évtizedekben bármikor. Felelős nemzetpolitikával, a magyar állampolgárság határon túl élő magyarokra való kiterjesztésével és a kapcsolatok ápolásával. Nekünk itt Szarvason, mint a történelmi Magyarország közepének városa, különösen fontos ez a küldetés –hangzott el Hodálik Pál alpolgármester köszöntő beszédében.
Az első világháborút lezáró békerendszer alapján az őshonos magyar népesség öt, a mai állapot szerint nyolc államban találta magát, és vele együtt történelmi és kulturális emlékhelyeinek nagy részét is.
- A trianoni döntés a magyar nemzet több mint 30%-át elszakításra ítélte. 3,2 millió magyar került szülőföldjén kívül, idegen nemzetek, idegen államok uralma alá. Ezt, a közel évszázados traumát máig nem heverte ki a magyar ember, a magyar közgondolkodás. Nem várható senkitől, hogy elfogadjuk és szeressük Trianont. Magyarország vonatkozásában nagyon is igaznak bizonyult Voltaire az a bölcsessége, hogy minden háborúnak tolvajság a veleje – hangsúlyozta emlékbeszédében dr. Molitorisz Pál helytörténész.
Az ünnepség végén a megjelentek elhelyezték a megemlékezés koszorúit az emlékműnél, majd végezetül közösen elénekelték a Szózatot.
