A dokumentumfilmből kiderül a huszonévesektől a legidősebbekig, minden féle korú férfi jelentkezett a kislányoknál: nagypapa, aki szereti az unokáit és a feleségét is (állítása szerint), elhanyagolt, pocakos agglegény és a valós kapcsolatokra képtelen geek. Egy közös vonásuk van: nem érdekli őket az, aki a csetvonal másik oldalán ül. Az csak azért van ott, hogy ők kiverhessék maguknak.
Ahogy a film egyik szakértője elmagyarázza: ezek a férfiak nem klasszikus értelemben vett pedofilok. Átlagemberek, akiknek egyszerűen nincs meg az önbizalmuk és a képességük ahhoz, hogy egy egyenrangú személlyel alakítsanak ki párkapcsolatot. És amíg ártatlan és tudatlan lányoknál próbálkoznak, addig nyeregben érzik magukat. Csak arra a rövid időre – az pedig, hogy a másik félre milyen hatással vannak, érdektelen számukra.
A forgatás - nem csak fikció, hanem a valóság
A filmet rendező Barbora Chalupová és Vít Klusák nem puszta élménybeszámolókra és adatokra hagyatkozott, hanem „laboratóriumi körülmények között” mutatja meg, mi történhet a csetablakokban, amikor a szülők épp nem néznek oda. Három felnőtt színésznőt válogattak ki a forgatáshoz, akiknél fontos szempont volt, hogy fiatalabbnak nézzenek ki a koruknál, így hihető legyen róluk, hogy csak 12 évesek.
Beköltöztették őket egy stúdióba, ahol alaposan bekamerázott díszletszobákat kaptak, teljesen átlagos kiskamasz álprofilokkal regisztrálták őket több közösségi hálón. Az alkotók ráadásul szigorú módszertant állítottak fel a forgatáshoz, amelynek része volt, hogy a színésznők soha nem kezdeményezhetnek kontaktust, nem kacérkodhatnak, mindig csak ódzkodva és szégyenlősen reagálhatnak a zaklatásokra. Majd várták, hogy mi történik. Nem kellett sokáig tétlenül ülniük: öt órán belül 83 férfi írt rá a kiskorúnak hitt színésznőkre, explicit szexuális kéréseket/követeléseket megfogalmazva feléjük. Ez a szám a tíz napos forgatás alatt pedig csaknem 2500 zaklatóig kúszott.
Az események gyorsasága az alkotókat is meglepte, pedig ők eleve azért vágtak bele a kockázatos projektbe, mert fel akarták hívni a figyelmet a probléma súlyosságára. Klusákot először egy internetszolgáltató cég avatta be abba, milyen gyakoriak az efféle online bűncselekmények, mikor épp reklámot forgatott nekik. Chapulovának pedig az adta a végső lökést a filmhez, amikor hallott egy 12 éves kislányról, aki kreált egy zaklató kamuprofilt a telefonján, hogy úgy tűnjön: szexuális tartalmú üzeneteket kap egy idősebb férfitől. A lányt az motiválta, hogy legyen közös beszédtémája az osztálytársaival, nekik ugyanis már mind voltak hasonló élményeik az interneten.
Forgatás előtt kapcsolatba léptek a cseh rendőrség kiberbűnüldözési részlegével, a film elején meg is mutatják a hivatalos adatokat.
Eszerint a cseh gyerekek hatvan százaléka internetezik szülői felügyelet nélkül, 41 százalékának küldtek már pornográf képeket. Minden második gyerek cseveg idegenekkel, 20 százalékuk pedig egy találkozótól sem riadna vissza. Az Unicef adatai szerint a helyzet Magyarországon sem sokkal jobb.
A forgatásra jelentkező 23 színésznőből 19 számolt be arról, hogy gyerekkorában volt része online szexuális zaklatásban, ám az igazi gyomros csak az álporfilok élesítése után következett. A pokoli másfél óra alatt kénytelenek vagyunk több tucat verzióban végignézni, ahogy ismeretlen, középkorú vagy még idősebb férfiak kapásból maszturbálni kezdenek online beszélgetőpartnerük előtt, majd hízelegnek, követelőznek, zsarolnak, gyerek- vagy állatpornót küldenek és titkos találkát kezdeményeznek, annak ellenére, hogy a lány többször is közli velük: még csak 12 éves és semmit nem tud a szexről.
A találkát több esetben le is szervezik az alkotók, így egy bekamerázott cukrászdában láthatjuk, amint a szexragadozók tortaeszegetés közben próbálják meg rávenni a lányokat, hogy sétáljanak velük egyet a hegyen, vegyenek részt velük édeshármasban, vagy fizessenek és engedelmeskedjenek mindenben, ha nem akarják a félmeztelen szelfijüket viszontlátni az interneten.
A tömeges leleplezéssel az alkotók egyértelműen hozzájárultak a veszélyek tudatosításához, így a gyerekek biztonságának növeléséhez is. A legközvetlenebb hatás, hogy a cseh rendőrség elkérte a felvételeket és több nyomozást is indított a filmben kitakart arccal bemutatott elkövetők ellen.
A szakértőkre szükség van, mert a színésznőkön óriási a teher. Hiába 19 évesek valójában, hiába tudják, hogy csak szerepjáték az egész és nem eshet bántódásuk: a filmben világosan látszik, hogy a 10 napos pszichológiai kísérlet borzasztóan megviseli őket lelkileg. Egyiküknek a forgatás után terápiára kellett járnia, és azt mondja, hogy azóta minden alkalommal felzaklatja, ha az utcán sétálva egy idősebb férfi ráemeli a tekintetét. Ebből nagyjából kikövetkeztethető, hogy egy valódi 12 éves miket élhet át, amikor ilyen helyzetbe kerül, és nem várja őt egy komplett stáb, akikkel kibeszélheti a szorongásait.
Az online zaklatásnak ez a láthatatlan, borzasztó válfaja nem tűnik el varázsütésre: társadalmi szinten beszélni kell róla, és nem a szőnyeg alá seperni.
Csapda a neten (Caught in the Net), cseh dokumentumfilm. A film a március 1–10. között online megrendezett Budapest International Documentary Festival (BIDF) versenyprogramjában szerepel.
