Ausztria nem fordulhat közvetlenül bírósághoz, ha Magyarország nem fogadja vissza a menekülteket, mert ilyenkor az Európai Bizottságnak kell eljárni, erre van a kötelezettségszegési eljárás. Tehát az csak egy politikai kijelentés, hogy bepereli hazánkat - mondta Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a Kossuth Rádióban.
Ausztria bírósághoz fordul, ha Magyarország nem fogadja vissza azokat a migránsokat, akiknek az uniós jog szerint ott kell menekültstátust kérniük, ahol először az Európai Unió területére lépnek. Erről Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter az ORF rádióállomásnak nyilatkozott szerdán.
Az osztrák médiában megjelent hírek szerint mindennek a háttérben az áll, hogy nagyjából 6-7 ezer ember van, akit Ausztria vissza szeretne küldeni, mert úgy gondolják, hogy Magyarország illetékes a menekültügyi eljárás lefolytatására- mondta Graf Szilvia az M1 tudósítója. Ha ez nem történik meg, akkor a jog szerint egy fél év után már Ausztriában kell lefolytatni ezeknek az embereknek a kérelmi eljárását.
Magyarország azonban csak azokat a bevándorlókat fogadja vissza, akik az országnál léptek először az Európai Unió (EU) területére – közölte a magyar külgazdasági és külügyminiszter.
A jelenleg Ausztriában lévő menekültek többsége Görögországban lépett az unió területére, azonban a görögök nem regisztrálták őket. Aztán ezek az emberek végigmentek a nyugat-balkáni útvonalon, és újra, hangsúlyozom újra,valóban Magyarországon léptek be az unió területére – magyarázta a Kossuth Rádió 180 per című műsorában az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója.
Kovács István szerint ha ezeket az embereket visszaküldenék Magyarországra, akkor ebből Görögországnak előnye, Magyarországnak hátránya származna, úgy, hogy a görögök nyilvánvalóan megsértették az uniós jogot.
Az osztrákoknak a migrációs válság kezdete óta vannak olyan politikai kijelentései, amelyek köszönőviszonyban sincsenek a hatályos EU-s jogszabályokkal – mondta Kovács István, aki emlékeztetett rá, hogy ezek a kijelentések azért a legtöbbször jogi szinten nem realizálódnak,
Példaként említette, hogy amikor Magyarország bejelentette, kerítést épít a déli határra, akkor az volt az osztrák álláspont, hogy ez az uniós joggal ellentétes és egyébként sem biztonságos Magyarország, tehát nem lehet visszaküldeni senkit. Pár hónappal később pedig az osztrákok is elkezdtek kerítést építeni a schengeni határokon belülre, sőt, felmerült, hogy a Brenner-hágóra is kerítést építsenek.
Mostanra eljutottunk onnantól, hogy Magyarország nem biztonságos ország odáig, hogy mindenkit át kellene vennünk – magyarázta Kovács István, aki óvva int mindenkit attól, hogy komolyan vegye Sobotka kijelentését. Ez inkább az osztrák választóknak szólt, és az a célja, hogy a bizonytalan szavazókat befolyásolja – véli.
Ausztria amúgy sem fordulhat közvetlenül bírósághoz, mert ilyenkor az Európai Bizottságnak kell eljárni, erre van a kötelezettségszegési eljárás. Tehát az csak egy politikai kijelentés, hogy bepereli hazánkat – mondta az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója.
Az Európai Bizottság nem kommentálja az Ausztria és Magyarország között kialakult, migránsok visszaküldéséről szóló vitát, de kapcsolatban áll a magyar hatóságokkal a dublini szabályozás, a menedékkérők visszaküldésének ügyében.
Forrás: hirado.hu
