Mivel a Csirkefogók a szezon első felében nagyon szépen brillíroztak az alsóházban, így vagy három lépcsővel – hanem hattal – feljebb léptek. Az első meccsen be is húzták az óriási pólómúlttal rendelkező Szolnoki Dózsát.
Az eredmény ugyan magáért beszél, hiszen 15-1-re kikaptak a csabaiak a Tisza-partiaktól, de… A hazaiak négy kemény büntetőt és jó pár helyzetet kihagytak. És mivel a történelemben nincs „volna”, hiszen melyik háborúról hallottuk már azt, hogy „Hááát… majdnem megnyertük…” – persze itt nem fenyegette a csirkéket ez a veszély, de-de-de…
Természetesen ez a sport is a gólokról szól. És nem véletlenül említettem meg a bevezetőben Nánai Marci, a vendégek hálóőrének nevét, mert minden bizonnyal fogunk még róla hallani. (Előző életében tuti, hogy polip volt.) A csabai gyerekek ráadásul nagyon megvoltak illetődve az ellenfelüktől.
A második derbi, a Szeged Vízipóló Sulival már némileg szorosabb volt (8-3 nekik), de ott is jó néhány helyzet kimaradt. Pedig…
Mestermérleg – Csabai Zoltántól, a csabaiak trénerétől: „Tisztában voltunk vele, hogy nagyon nehéz meccsek várnak ránk. Az aránylag nagy különbségű vereségek az ötméteresek, az elpuskázott 100 százalékos helyzetekből fakadtak, illetve egy az egyben, a kapussal – főleg a szolnokival – szemben nem tudtunk számos lehetőséget értékesíteni. Ilyen erős csapatok ellen keveset játszottunk eddig. A későbbiekben szorgalmasan dolgozni fogunk azért, hogy mihamarabb felzárkózzunk hozzájuk.”
Békéscsaba: Krizsán Lőrinc – Bazsó Máté, Csüllög Csongor, Korcsok Nándor, Laurinyecz Gergő, Nagy Ákos, Pallag Nándor, Pónya Olivér, Rácz Dominik, Such Bertold, Suhajda Zoltán, Szatmári Levente, Zimbrán Milán, Szathmáry Zsombor. Edző: Csabai Zoltán.
Galéria
(Talán most nem sárgult be senki.)
