A dísznövénytermesztésre használt területből 2022-ben 1373 hektáron folyt faiskolai növények termesztése, az összes terület 92,6 százalékán. Egy évvel korábban még 1438 hektár volt a faiskolai terület. Vágott virágot és vágott zöldet a teljes terület 2,9, cserepes és hagymás dísznövényeket pedig a 4,5 százalékán neveltek. A vágott virágok területének 45,6 sízázaléka fedett, fűthető, 43,6 százaléka szabadföldi, 10,8 százaléka fedett, de fűtetlen terület volt, míg a cserepes növények termesztésére használt terület 85,6 százaléka fedett és fűthető volt – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adataiból. A Világgazdaság által idézett AKI-jelentés szerint a díszkertészetek 14,2 százaléka kizárólag vágott virággal, 18,6 százaléka csak cserepes, kiültetésre szánt balkon- vagy hagymás növényekkel foglalkozott 2022-ben, 56,2 százaléka pedig fő profilként faiskolai termelést végzett.
A dísznövénytermesztésben rendkívül fontos a likviditás, mivel az éves árbevétel közel 60-70 százaléka a tavasz folyamán, március és május között realizálódik – hívták fel a figyelmet az AKI kutatói, hozzátéve, hogy az energiaválság és az áremelkedések racionalizálásra késztették a kertészeket. Az összegyűjtött adatok alapján a dísznövénytermesztés nettó árbevétele 2022-ben 16,1 milliárd forintot tett ki. Ebből a faiskolai növénytermesztés árbevétele 9,6 milliárd, a vágott virág és vágott zöld termékek árbevétele 1,6 milliárd, a cserepes, kiültetésre szánt és hagymás növényeké pedig 4,9 milliárd forint volt.
A faiskolai termelés nettó árbevétele 2022-ben a megelőző évhez képest 7,2 százalékkal, a vágott virág és vágott zöld termékeké pedig 7,5 százalékkal emelkedett. Az egy hektárra jutó nettó árbevétel a faiskolai termelésnél 6,9 millió forint volt 2022-ben, ami az előző évhez képest 11,5 százalékkal magasabb. A vágott virágok esetében az egy hektárra eső nettó árbevétel 37,7 millió forintot tett ki, 18,8 százalékos az emelkedés az egy évvel korábbihoz képest. A legmagasabb (73 millió forint) egy hektárra vetített nettó árbevétel 2022-ben a cserepes, kiültetésre szánt balkon- és hagymás növények esetében mutatkozott, 15,2 százalékos volt a bővülés.
A dísznövénytermékeket magában foglaló termékcsoportok külkereskedelmi forgalmában az importérték aránya a vizsgált évben 62 százalékot tett ki.
A hazai dísznövényexportban továbbra is a faiskolai termékek aránya a legnagyobb, de ezenkívül jelentős még a friss vagy kezelt, vágott virágok exportértéke is. A friss vágott virág importértéke az elmúlt néhány évben jelentősen meghaladta az export értékét, külkereskedelmi egyenlege a 2022-es évben 18,2 százalékot romlott az előző évhez képest.
A faiskolai termékek közül a fa-, bokor- és cserjefélék exportértéke 18 százalékkal, 3,034 milliárd forintra, az importértéke 3,5 százalékkal, 3,165 milliárd forintra csökkent, s az egyenleg értéke 607 millió forinttal apadt. A friss vágott virág kivitele 722 millió forint exportárbevételt eredményezett, 60 százalékkal többet, mint 2021-ben, az import 6,4 milliárd forintos értéke 22 százalékkal volt magasabb a 2021. évi szintnél.
