Nem kell súlyos bírságtól tartania annak, aki karácsonyra nagyobb értékű vagyontárgyat kapott ajándékba és azt örömében gyanútlanul nyilvánossága hozza ismerősei körében az internetes közösségi oldalakon. Ha ugyanis az új vagyontárgy feltűnik az adóhatóságnak, akkor először felhívást közölnek az érintettel és a megadott türelmi határidőig nem bírságolják a bejelentés elmulasztása miatt – hívta fel a figyelmet a Magyar Könyvelők Országos Egyesületére hivatkozva a Magyar Nemzet. Annak kapcsán írták ezt, hogy a Pénzcentrum.hu az ünnepek előtt arról írt cikket, hogy aki nem elég szemfüles, sőt túlságosan dicsekvő, az az ajándékba kapott vagyontárgy után rövidesen súlyos büntetést kaphat a Nemzeti Adó és Vámhivataltól (NAV).
Érdemes tudni, hogy a szabályok szerint ajándékozás révén vagyonszerzés történik, ami bizonyos esetekben valóban illetékfizetési kötelezettséggel jár. Ez előfordulhat ingatlan, ingó dolgok, illetve például vagyoni értékű jogok ingyenes átruházása esetén, utóbbinak több formája van, például ide sorolható egyebek mellett a földhasználat, a haszonélvezet, az üdülőhasználati jog átadása. Alapvetően csak akkor kell ajándékozási illetéket fizetni, ha az ügyletről szerződést is írnak. Ha azonban az ajándék értéke meghaladja a 150 ezer forintot, akkor illeték formájában írásos nyom nélkül is anyagi vonzata van a dotációnak. Ám nem kell attól tartani, hogy a NAV az ünnepek után ezt figyeli, és nem is csap le azonnal, hanem egy nemrégiben történt módosításnak köszönhetően éppen hogy adózóbarát módon oldja meg a felmerülő helyzetet.
Sokan nem gondolják, hogy a drága ingóságok után is illetékfizetési kötelezettségük keletkezhet
Fotó: 123RF
– Az ajándékozás bejelentési kötelezettsége önkéntes. Ha ezt elmulasztjuk és az adóhivatal értesül a potenciális illetékfizetési kötelezettségről, előbb felhívást kap róla a megajándékozott. Ha a határidőn belül a felhívásra az adózó pótolja a bejelentést, akkor nincs helye mulasztási bírság kiszabásának – szögezte le az oldalán a könyvelők egyesülete. Hozzátették: ezt a garanciális szabályt az illetékfizetés bejelentése kapcsán már 2016 januárjától rögzíti az adózás rendjéről szóló törvény.
Mint írják, a jogalkotó célja ezzel a változtatással éppen annak biztosítása volt, hogy a jellemzően adminisztrációs okokból vagy tájékozatlanságból bekövetkezett tévedések szükségtelenül ne vonjanak maguk után büntetéseket.
