Négyszázmilliós fejlesztés valósult meg a szarvasi Halászati Kutatóintézetben

2020. november 3. 18:53 | behir

Közel négyszázmillió forintos uniós támogatás segítségével 19 halastavat alakítottak ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézetben (HAKI) Szarvason - jelentették be kedden a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.

Halasi-Kovács Béla, a HAKI igazgatója elmondta, a Magyar Halgazdálkodási Operatív Programból (MAHOP) elnyert 393,4 millió forintból 2019 júliusától a Csordajárás területén, 17 hektáron 19 tavat alakítottak ki tápcsatornával, töltő- és lecsapoló csatornákkal együtt. A projekt célja olyan tavi halnevelő létesítmény megépítése volt, amely infrastruktúra hátteret biztosít az intézet génbanki tevékenységéhez, a termelési gyakorlatban nem jellemző őshonos halfajok neveléséhez, több veszélyeztetett faj állományának rehabilitációjához; ezzel együtt a természetesvízi állományok megerősítését szolgáló tenyésztési munkához - mondta. Hozzátette, a HAKI elnyert egy másik MAHOP-pályázatot is, amelynek a kivitelezése a tervek szerint jövő év elején kezdődik: egy új szivattyútelepet alakítanak ki a Csordajárás területén, így a tavak kétirányból is elláthatók lesznek vízzel.

A HAKI génbanki tevékenységéről szólva Kovács Gyula génbankvezető elmondta, a ponty élő génbankot 1962-ben hozták létre, mára 13 hazai és 3 külföldi fajtát tartalmaz; a mélyhűtött génbank állománya 17 hazai, 8 külföldi fajból áll, amivel a legnagyobb Európában. Az 1980-as évek végén hozták létre a tokfélék génbankját, 2016-ban pedig elkezdték a süllő és a harcsa populáció géngyűjtését. A génbanki tevékenység segítségével három ponty hibridet tenyésztettek már ki, amelyek a hazai pontytenyésztés jelentős részét adják; és a tiszai cianid szennyezés után segítették a nyurgaponty visszatelepítését a folyóba.

 

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézet (HAKI) szarvasi halastavainak medre az avatás napján. Fotó: MTI

 

Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója elmondta, a beruházás a magyar halászati kutatás erősödését szolgálja; egy mintaprojekt, amely az agro- és horgászturizmushoz, továbbá az őshonos fajok megőrzése révén a természetvédelemhez is kapcsolódik. A Szent István Egyetem rektora hozzátette, a szarvasi intézmények szervezeti átalakítása nem áll meg, a vízgazdálkodás és a halászati kutatás egy egységbe, egy szakmai irányítás alá kerül majd.

Zalai Mihály (Fidesz), a Békés megyei önkormányzat elnöke elmondta, az, hogy a kormány önálló halászati operatív programot alakított ki, jelzi, hogy fontosnak tartja a területet. Békés megye jelentős halgazdálkodással rendelkezik, kaviártermelésben országosan az első helyen áll - jegyezte meg.

A Halászati Kutatóintézet elődjét 1953-ban költöztették Budapestről Szarvasra, ekkor hozták létre az első kísérleti tavakat. 1975-ben alakították ki a belső-telepi tavakat, azóta hasonló beruházás nem zajlott.

Forrás: MTI

FEL