A japánok kifejezetten adnak a bőrük ápolására, azon belül pedig annak színére és ráncosságára, ezért a napvédelem az elsők között szerepel, ha a nyári napokról van szó. A bőrvédelem Magyarországon is egyre nagyobb szerepet kap, de még mindig sok az UV-sugárzás okozta kisebb vagy nagyobb betegségek előfordulása. Ebben talán segíthet a divat. Innen keződik a "mi lenne, ha.
Át kellene vennünk a napernyők használatát?
– Igen!(?)
Lehetne ez egy határozott igen, és akkor jól meggazdagodnának a napernyőgyártók, de a helyzet ennél árnyaltabb. A napernyő jól véd a napsugaraktól, ha jót választunk, ez a legfontosabb. Olyat kell találni, amelyen nem jut át a fény, egy csipkéből készült darab például a fényt is, de a káros UV-sugarakat is átengedi.
Ha viszont beköszöntene a napernyők kora, akkor védettebb lenne a bőrünk, a szemünk, adott esetben a hajunk és a ruházatunk is. Viszont ez azzal járna, hogy nagy márkák és licencelt termékek öntenék el a piacot, mellyel a divatharc ebbe az iparágba is ajtóberúgással köszöntene be, ahogy azt tette Japánban.
Mi volna a baj azzal, ha ez divattá válna?
– Logikusan semmi, de modern, piaci logikával majdnem minden.
Beköszönthetne a túlfogyasztás egy olyan területen, amelyen az alapanyagokat különböző országokban, hazánktól távol gyártják, és lehet, hogy még távolabb állítják össze végső termékké, napernyővé. Ezáltal sokaknál lenne a kelleténél több ernyő, melyet adott ruhához, vagy a kedvéhez választott a fogyasztó, ezzel a környezetszennyezés foka is emelkedne.
Viszont ha magyar iparos lépne be a bizniszbe egy jól menő produktummal, akár gazdaságélénkítő is lehet egy ilyen divathullám, de azt jókor, jó helyen kell meglovagolni.
Addig is, mi marad nekünk, magyaroknak?
– Szalmakalap, napszemüveg, naptej.
Az árnyék keresése, valamint a hosszú ujjú ruha is megoldás lehet, de ezek már nehezebben kivitelezhetőek. Addig is, aki teheti, vigyázzon a bőrére, mert abból nehéz kivetkőzni.
