Két Kiss Ottó-kötet is megjelenik a könyvfesztiválra, az Ne félj, apa! című “nagy kislánykönyv”, illetve a Léghajó a Bozda utcában című ifjúsági regénye. A Battonyán született, Gyulán élő íróval a gyerekek világáról, a békési tájakról beszélgettünk, és kicsit a rock and rollról is - írja a nullahategy.hu
Amikor először szóba került az interjú, akkor mondtad, hogy nagyon elfoglalt vagy, két kéziratot kell leadnod. Szigorú napi ritmusban írsz, és szervezed az életed?
Valamikor voltak ilyen irányú törekvéseim, de hamar rájöttem, hogy inkább fordítva működöm: a feladatok döntenek a napi tevékenységeimről. Érdemben csak akkor tudok a készülő szövegeimhez nyúlni, ha nincsenek a fejemben elintézendő ügyek.
A Léghajó a Bodza utcában című új ifjúsági könyved szövege A terepasztal lovagjai (Móra, 2007) című gyerekregény egyik fejezetére épül. Ebben a formában most jelenik meg először. Mit változtattál az eredetin? Kinek az ötlete volt, hogy önálló könyv legyen belőle?
Az eredeti szöveget, a Léghajó a Bodza utcábant körülbelül tíz éve írtam. Éppen akkor kért tőlem egy szegedi könyvkiadó kéziratot. Leadtam, tetszett nekik, szerződést kötöttünk, és beadták volna könyvkiadási pályázatra, ám az ajánlót író szakembernek nem tetszett, meggyőzött, hogy írjak belőle egy sokkal nagyobb lélegzetű gyerekregényt. A meglévő léghajós kéziratot felhasználva, némi módosítással született meg aztán A terepasztal lovagjai. Kiadása óta sok idő eltelt, az olvasók felnőttek, új kiadást pedig sem én, sem a Móra nem szeretett volna, így amikor a Pagonynak elkezdtem írni egy tengeralattjárós történetet, eszembe jutott a léghajós történet is. Szerencsére ezúttal minden jól alakult: a Pagonynak tetszett, a Móra is hamar rábólintott, így az eredeti szöveg néhány hete önálló életet élhet. Persze mindezért cserébe a tengeralattjárós történet megjelenése kicsit csúszik, az a könyv az év második felében jön majd ki.
A teljes interjú elolvasható itt.
