– A Modern Városok Program segítségével a megyeszékhelyen komplex energetikai rendszer épül, amelynek célja a fenntarthatóság és az energiahatékonyság. Mit gondol, hogy stratégiai szempontból ez a jövő, errefelé kell mennünk?
– Ma már nemcsak a lakossági felhasználásról beszélünk a napelemek esetében, hanem az ipari célú felhasználásról is. A teremtésvédelem mindig is egy konzervatív értékrend volt. Ezen belül a teremtett környezetnek a védelme az egy nem teljesen újszerű, de mindenféleképpen talán az egyik legfontosabb kihívása a ma élő nemzedéknek. Fontos, hogy unokáink részére úgy tudjuk biztosítani a földi környezetet, hogy ők is egészségben adhassák azt majd át az ő unokáik részére. Erre Magyarországon, de szinte az egész világon rengeteg pénzt fordítanak. Vannak bizonyos európai uniós célszámok, amelyeket teljesítenünk kell a zöld energia felhasználása tekintetében. De ettől függetlenül is, a kormány erre kiemelt hangsúlyt fektet. A napelempark nyilvánvalóan az egyik legkézzelfoghatóbb és a legnépszerűbb eleme a zöld energia felhasználásnak. De a geotermikus energiák felhasználása, vagy akár a közlekedésben az elektromos járművek megjelenése, a hulladék újrahasznosítása, a körforgásos gazdaság – ezek mind-mind olyan elemek, amelyek a teremtés-, vagy környezetvédelemmel kapcsolatos intézkedéseket szolgálják.
– A Smart Gridhez kapcsolódik egy olyan projektelem is, amely az okos közlekedési rendszer, okos közvilágítási rendszer kialakítását szolgálja. Látott hasonló példákat erre?
– Nyilvánvalóan többféle megközelítése akad az energiaszükséglet alternatív módon történő előállítására. Ugyanakkor a békéscsabai modell nyilvánvalóan példaértékű, hiszen komplex módon közelíti meg ezt a problémahalmazt. Itt most egy 18 milliárd forint értékű beruházáscsomagról beszélünk, ami az elkövetkező években fog megvalósulni Békéscsabán. Itt nemcsak a napelemparkról, hanem geotermikus energetikai beruházásról, az intelligens közlekedésről, illetőleg a közvilágítás energetikai megújításáról is szó van. Tehát itt több úton próbálnak eljutni ahhoz a célhoz, ami a város sokkal környezetbarátabb működést teszi lehetővé.
– Nem feltétlenül csak városok, megyék fejlesztésében gondolkodnak, hanem például régiós, vagy térségi szintű fejlesztésekben is. Erre láthatunk példát annak kapcsán, hogy a Gyula és Békéscsaba térsége bekerült a kiemelt turisztikai célpontok közé.
– A miniszterelnök négy kormánybiztost nevezett ki, akik Magyarországon négy gazdaságfejlesztési zónának a központi koordinációjáért felelnek. Ebből az egyik a dél-alföldi gazdaságfejlesztési zóna, ami nemcsak a határon belüli, hanem a határon túli magyarlakta területeket is magában foglalja. Emellett pedig Csongrád-Csanád megye, Békés megye és Bács-Kiskun megye tartozik ebbe a zónába. A miértje ennek gyakorlatilag abban lakozik, hogy minden az együttműködésen, és az összefogáson alapul. Az elatomizált fejlesztések helyett összehangolt, komplex fejlesztésekben gondolkodunk, illetve gazdaságtérségi, gazdaságpolitikában. Ami a sokszor egymással versenyző települések helyett egymással együttműködő, és egy közös térségi, gazdasági cél irányába, közös stratégia mentén, dolgozó megyéket, településeket jelent.
– Ezt ön szerint hogyan lehet elérni? Hiszen például most az uniós pályázati rendszer ugye rákényszeríti arra a településeket, hogy egymással versenyezzenek.
– Amennyiben az uniós források felhasználásában rendelkezünk egy közös térségi stratégiával, egy közös térségi gazdaságpolitikával, úgy ez lehetőséget teremt a térségi alapú fejlesztések megvalósítására. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy verseny ebben az adott térségben egyes szereplők között nem merül fel, de a verseny ilyen szempontból a minőségnek csak a javára szolgál, hiszen nyilvánvalóan nagyobb versenyhelyzetben jobb minőségű fejlesztéseket tudunk megvalósítani. Ugyanakkor a verseny az együttműködéseken alapszik. Nem arról van szó, hogy adott városok, adott térségek egymásnak a fejlesztéseit „gáncsolják el”, hanem egymásra épülő fejlesztéseket valósítsanak meg. Ugyanakkor ez természetesen nem előzi meg azt, ezekért az uniós forrásokért ugyanúgy versenyezni kell, ahogy eddig is, de egy közös stratégia mentén ez egy sokkal jobban kivitelezhető.
– Az talán nyilvánvaló, hogy egyes régióknak a fejlesztéséhez nem ugyanúgy kell hozzányúlniuk, hiszen nem ugyanolyanok a területi adottságok. Ön szerint Békés megyében milyen lehetőségek rejlenek?
– A dél-alföldi régió, mint gazdaságfejlesztési zóna stratégiája készülőben van, ez nagyon konkrét beavatkozásokat fog nevesíteni. Egyelőre stratégiai területekről tudok beszámolni. Ami nagyon fontos, hogy ez a helyi emberek, helyi szereplők bölcsességén alapszik. A koordináció a kormánybiztosok kezében van, de alapvetően ez egy viszonylag széleskörű társadalmasítás keretében valósul meg. A Dél-Alföldön, ezen belül Békés megyében a mezőgazdaság szerepe megkérdőjelezhetetlen. Nagyon fontos, hogy a gazdaságfejlesztési zónák esetében is mindig a hagyományos értékeken alapulnak az elképzelések. Tehát nem valami teljesen újat az itteni hagyományoktól, környezeti feltételektől eltérőt szeretnénk, hogyha megvalósítanának a szereplők. Európa éléskamrája ez a terület, és szeretnénk, hogyha ez erre a térképre ismét visszakerülne. Az alapanyag-előállítás nagyon jó minőségben van jelen, de a feldolgozóipar, ami erre az alapanyag-előállításra épül, az viszont komoly hiátusokat szenved. Ezért történhet meg az például, hogy egyébként szezonon kívüli termékeket a magyar fogyasztó a szezon után például lengyel, vagy más csomagolásban tud megvásárolni. Egyébként magyar termék van benne, csak éppen hűtőház, csomagolás, és a többi, feldolgozóipari kapacitások hiányában ezt utána kiviszik külföldre, majd sokkal drágábban itt az országban adják el. Ami nyilvánvalóan egy komoly probléma. Továbbá komoly lehetőségek vannak a geotermikus energia felhasználásában, illetőleg a turisztika is kitörési pont. Ha összekapcsoljuk a térség egyes turisztikai attrakcióit, akkor szélesebb repertoárral tud megjelenni ez a vidék a turisztikai térképen.
– A koronavírus sok mindent felborított. A stratégiai fejlesztési terveket mennyire érintette a járvány?
– Inkább fizikai értelemben érintette a válság, hiszen a járványügyi intézkedések kiterjedtek ezekre a találkozókra is. Tehát sokszor az online térben találkoztunk egymással, nem pedig fizikailag. A munkát annyiban befolyásolta, hogy a COVID előtt nem egy gazdasági válsággal kellett szembenéznünk, hanem egy emelkedő gazdasági tendencia volt előttünk, és erre kellett építeni. Tehát nyilvánvalóan azért itt a térségi stratégiák kialakítása során nagyobb szerepet kaptak azok a típusú intézkedések, amelyek a gazdaság helyreállításával kapcsolatosak. Azok az irányok, amelyeket eredetileg elképzeltünk, kiegészültek, módosultak a járvány miatt hozott intézkedésekkel.
-400x225.jpg)
