Nagy Attilával, a BRSE utánpótlás szakmai igazgatóvezető-helyettesével az utánpótlás-nevelésről beszélgetett a 7.Tv kezdődök című műsorában Szegedi Zsolt műsorvezető.
– A BRSE-nek nagyon fontos az utánpótlás. Hogyan épül ez fel a klubnál?
– E téren nem panaszkodhatunk. A klub stratégiájában mindig kiemelt szerepet töltött be az utánpótlás-nevelés, amelynek eseményeiről a klub különböző felületein rendszeres beszámolók is olvashatók. Nyilván nem összehasonlítható a felnőtt kerettel, a felnőtt csapattal az utánpótlás, de hát ez így van rendjén. Egészen pontosan mi úgy gondolkodunk, hogy nem felejtjük el, honnan jöttünk. Ez az egyesület az utánpótlás-neveléssel kezdte az életét 17 évvel ezelőtt. Akkor rengeteg békéscsabai szülő és rengeteg fiatal áldozta az életét annak, hogy felépítse az egyesület első csapatát, amivel aztán elindultunk fölfelé. Ez is sokat nyom a latban, amikor arról beszélünk, hogy igen fontos az utánpótlás-nevelés, az utánpótlásképzés. Másrészt pedig e nélkül, azt gondolom, nem lehet vidéki bázist felépíteni, a kötődésre, a lokálpatriotizmusra ugyani helyben lehet támaszkodni.
– Hogyan épül fel az utánpótlás? Hány éves kortól és hol toborozzátok a fiatalokat?
– Hosszú évek óta az egyesületnek vannak bázis iskolái, amelyekkel kialakítottunk egy kiváló kapcsolati rendszert. Ez a kezdeti időkben történt, amikor még nem volt az egyesület ennyire sikeres felnőtt szinten és utánpótlás szinten sem. Akkor ez úgy működött, hogy az aktuális igazgató, igazgatónő segítségével kaptunk helyet, termet. A város nagyon sokat segített már abban az időszakban is. Békéscsaba sportkoncepciója nagy barátja annak, hogy az egyesületek tudjanak utánpótlást nevelni, hiszen az egyesületek utánpótlás-nevelésre szánt edzésideje az nem térítésköteles a városnál. Tehát közvetlen formában nem kell ezeket a termeket az egyesületeknek fizetniük, ami nyilvánvalóan óriási előnyt jelent, hiszen alacsonyan lehet tartani adott esetben a tagdíjakat, nem kell a terembérlet miatt ezeket megemelni. Ez segíti, generálja azt, hogy minél több gyerekkel tudjon egy-egy adott egyesület foglalkozni. Így volt ez a BRSE-vel, mi is így indultunk. Ahogyan lépegettünk szépen előre, úgy nőtt a bázisaink száma. Jelen pillanatban a Szent László Utcai Általános Iskolában, az Erzsébethelyi Általános Iskolának mind a két tagiskolájában, a Jankayban, a Petőfi Utcai Általános Iskolában, az Evangélikusban, és Gerlán tartunk képzéseket. Egészen kicsi kortól jönnek a gyerekek. Igyekszik az egyesület minél korábban elérni oda, hogy találkozzanak a gyerekek, a szülők a röplabdázással vagy a röplabdázás elődjével, a zsinórröplabdával. Jelen pillanatban első-második osztályosoknál is van már heti kétszer 45 percben képzésünk, és az óvodákban is szeretnénk megjelenni. Kormos Mihály, a klub szakmai igazgatója kidolgozott egy rendszert velem közösen, de egyébként ő volt ennek a nagyobb szülőatyja. A röplabdában, mivel ez egy nagyon specifikus sportág, nem nagyon volt még óvodában eddig megjelenés, de reméljük, rövidesen ott is találkozhatnak velünk a szülők és a gyerekek.
– Laikusként azt gondolnám, hogy ahol ilyen jól megy a felnőtt csapatnak, ott nagyon nagy a vonzóereje a gyerekek körében a röplabdának. Igaz ez?
– Természetesen igaz. Nekünk nagyon fontos az, hogy példaképeket teremtsünk Békéscsabán. Én a szentimentális edzők közé tartozom, bár ez sokszor nem látszik rajtam, de nekem és a klubnál dolgozó minden kollégámnak nagyon fontos ez. Itt Molcsányi Rita, Szpin Renáta és Soós Nikolett lehet a fiatalok példaképe, és nem valamelyik bugyuta, a médiában felkapott „sztárocska”. Nyilván itt röplabdásokat nevelünk és a röplabda sportágat népszerűsítjük, ezért fontos, hogy legyenek klub ikonok, legyenek olyanok, akikre a gyerekek felnézhetnek, akiknek az életútja példaként szolgálhat. A példájukból láthatják, hogy lehet sportolni, lehet jól tanulni, és lehet ezt a kettőt együtt nagyon-nagyon magas szinten teljesíteni, nagyon magas szinten vinni. Nagy hangsúlyt is fektetünk arra, hogy a felnőtt csapat keretjátékosai a különböző egyesületi rendezvényeken megjelenjenek, tiszteletüket tegyék, beálljanak a gyerekekkel egy-egy sorversenybe is. Lemenjenek egy edzésre, egy pár labdakezelésre, egy pár gyakorlat erejéig. Ez már egyébként nem csak most, az új érában van így, tehát nemcsak azóta, amióta az egyesület bajnoki címeket szerzett, hanem már régi időkben is ez volt jellemző. Az egyesületnél edzőként dolgozó Fésüs Zsóka vagy Soós Nikolett, aki most 9 év után távozott, illetve Molcsányi Rita is lejárt a kisebbekhez már évekkel ezelőtt. Van egy olyan videofelvételem, amikor Molcsányi Rita megjelent egy olyan utánpótlásedzésen, ahol Szpin Renáta még kis utánpótlás játékosként kezelte a labdát. És lám, ma már egyenrangú partnerként a felnőtt keretben vannak – ezek a dolgok örömmel töltenek el.
– Nyilván megtörténik a kiválasztódás, a tehetségesebbek majd eljutnak magasabb szintre. Milyen versenyzési lehetőségei vannak az utánpótlás játékosoknak?
– Az egyesület utánpótlás-nevelésének az egyik legfontosabb célja az, hogy a felnőtt keretszámba kineveljen a versenysportra és az élsportra alkalmas játékosokat, és ezeket a fiatalokat tudjuk majd mély vízbe dobni. Az idei koncepcióváltásnak, amit elnökünk, Baran Ádám meghirdetett, ez volt az egyik alappillére. Hoztunk is más nagyon-nagyon fiatal, tehetséges, 17 éves játékosokat, illetve a saját utánpótlásunkból már a tavalyi évben felkerült 2-3 fiatal, és ezt a tendenciát, ezt szeretnénk tovább folytatni. A bajnokságok idén alakulnak át a magyar röplabdázásban. A gyermek, serdülő, ifjúsági, junior bajnokság elnevezéseket elhagyta a magyar röplabdázás, és az életkornak megfelelő, U21, U19, U17, U15, U13, U11-es bajnokságok lesznek az idén. Az U21-es bajnokságban, ami a junior bajnokság volt tavaly, abban van lehetősége NB II-es bajnoksággal együtt versenyezni. Mind a két bajnokság közösen fut, egymással játszanak az adott csoportokban a csapatok, és majd a végén különválnak. Ezért játszottunk mi NB II-t például egy serdülőcsapattal. Azt gondolom, hogy ez nagyon jó, és nagyon fontos. Nem minden játékos fog tudni eljutni a legmagasabb szintre. Az egyesületnek kínálni kell játéklehetőségeket, és sportolási lehetőséget olyan játékosaink számára is, akik nem a legmagasabb szinten akarnak röplabdázni. Most kezdtünk el elérni egy olyan szintre, hogy ezt külön tudjuk majd választani. Talán az egyesületnek anyagilag is és infrastruktúrában is megvan a lehetősége már arra, hogy egy NB II-es bajnokságban is versenyeztessen gyerekeket, csapatokat. Ez egy nagyon fontos dolog, hiszen nem mindenki érett még 16 évesen arra, hogy egy élvonalbeli csapatban tudjon dolgozni. Így pedig van mellette párhuzamosan egy olyan felfutási lehetőség, ahol versenyezni tudnak, nem veszítik el a sportágba vetett hitüket. Ha egy 16 éves játékos azt látja, hogy most nincsen neki helye a felnőtt keretben, akkor könnyen motiválatlanná válhat. De így, hogy egy külön bajnokságban van lehetőség versenyezni, és onnan is van átjárás a felnőtt keretbe, megmarad a motiváció. Szakmailag magas szinten próbáljuk művelni az NB II-ben vagy az U21-ben, U19-ben versenyző játékosaink nevelését is, ezért ez lehet az út. Egy olyan 30-40 fős kerettel dolgozik itt az egyesület, Fésüs Zsóka kolleganőm és jómagam. Van egy serdülő II-es csapatunk is, amit kooperációban edzünk jelenleg, Leiszt Máté, a felnőtt csapat másodedzője, Kormos Mihály szakmai igazgató tart ott edzéseket, és ez a három csapat felváltva játssza az NB II-es mérkőzéseket, így elég játéklehetőséget kap mindenki.
