Munkácsy 175: Hogyan készült a Honfoglalás című Munkácsy-kép?

2019. november 2. 10:32 | behir

Gyarmati Gabriella, a Munkácsy Mihály Múzeum művészettörténésze a festőóriás históriáját ötven fejezetre bontva járta körül munkatársaival. Ebből szemezgetünk.

A Parlament építésének hetedik évében, miután Munkácsy Mihály száz négyzetmétert kitevő művét, A reneszánsz apoteózisa című pannót 1890-ben elhelyezték a bécsi Kunsthistorisches Museum lépcsőházában, a festő megkapta Magyarországtól az oly régen várt feladatot. A felkérés két szempontból is fontos volt számára, egyrészt, hogy a magyar államtól érkezett, másrészt az itthon ekkor még kiemelkedő fontossággal bíró festészeti műfajhoz igazodva: történelmi tárgyú képre vonatkozott.

Végvári Lajos ekképpen fogalmaz: „A monarchia fővárosával állandóan versenyző magyar közéleti személyiségek nemzeti sérelemnek érezték, hogy magyar művész bécsi középületet díszített művével, ezért hamarosan határozatot hoztak arra, hogy Munkácsynak megbízást kell adni. Az épülő új parlament egyik üléstermét találták alkalmasnak arra, hogy Munkácsy tervezett művét, az Árpádot itt elhelyezzék… A hatalmas panneau a magyar országalapítást, Árpád honfoglalását ábrázolja.”

Munkácsy már 1891-ben hozzáfogott a képterv előkészítéséhez. A festőt a Magyar Tudományos Akadémia Történeti Bizottsága is segítette az anyaggyűjtésben. Egy körutazás keretében titkárával hiteles kellékeket és eredeti viseleteket gyűjtött, valamint magyar, szláv és egyéb anatómiai típusokat keresett, és fényképezett. Titkára mellett többek között Schabinsky László fotográfus is segítette a modellfotók elkészítésében. Nagykovácsi, Szentes, Csongrád, Kolozsvár, Vajdahunyad, Tiszadob, Tőketerebes és Miskolc voltak az utazás ismert állomáshelyei.

A Budapesti Hírlapban így írt a napilap főszerkesztője, Rákosi Jenő 1893. május 2-án Munkácsy nagyméretű történeti kompozíciójáról, a Honfoglalásról: „Elmentem Párisba csak azért, hogy lássam Munkácsy képét a honfoglalásról, mielőtt a közönség szeme elé kerül. (...) Délelőtt tette meg a Mester a képen az utolsó ecsetvonásokat, délben néhányan reggelire gyűltünk össze a műteremben. A vászon, az óriás műterem hátsó falával parallel, egy külön konstruált hengeren lógott, a melynek segítségével könnyen lehetett egy süllyesztőbe bocsátani és feljebb húzni a szerint, a mint a művész az alján vagy a felső részén óhajtott festeni. A kép másfél évig készült.”

További programok »

Itthon

Nem csak napi fogyasztásra költik a megnövekedett fizetéseket a magyarok

Augusztusban 11,5 százalékkal volt magasabb a bruttó átlagkereset Magyarországon, mint egy évvel korábban. A megtakarításokat is szem előtt tartják a magyarok, a júniusban piacra bocsátott Magyar Állampapír Plusz állampapírból több mint 2500 milliárd forint összegben értékesített az Államadósság Kezelő Központ.
17:59
FEL