Nászútja után nyolc esztendővel, 1882. február 17-én érkezett ismét Budapestre Munkácsy. Magával hozta azt a képét, amely miatt egész Európa ünnepelte, a Krisztus Pilátus előtt című vásznat.
Mire a Krisztus Pilátus előtt megérkezett Budapestre, az újságok széles körű tájékoztatással szolgáltak olvasóik számára a képen látható eseménnyel, a festésmóddal, a vászon méretével, és egyáltalán, a mű diadalútjával kapcsolatban. A felcsigázott közönség kíváncsian várta a festményt. Várta Krisztust. Várta az Istenembert.
A régi Műcsarnok épületében 1882 februárjában és márciusában rendezett kiállítást, amelyen több vázlat is szerepelt, nyolcvanezren látták. A bankettek egyikén a magát mindig is magyarnak valló festő így nyilatkozott: „A lelkem (…), a lelkem ezer szállal kötődik szent hazámhoz, és szívem minden dobbanásával, lelkem minden erejével egyetlen törekvésem, hogy külföldi sikereimmel a magyar művészetet támogassam és szolgáljam.”
1882 februárjában, a Krisztus Pilátus előtt című kép budapesti bemutatója idején a művész tiszteletére rendezett fogadáson jelmezes felvonulást tartottak. Munkácsy Rubens jelmezben, felesége pedig Stuart Máriaként jelent meg.
Munkácsy Mihály tiszteletére 1882. február 25-én Budapesten egy koncertet rendeztek, ahol Liszt Ferenc eljátszotta 16. Magyar rapszódiáját, amelyet a festőnek ajánlott.
Munkácsy Mihály a feleségével, művésztársak és írók társaságában 1882. március 2-án felkereste szülővárosát, Munkácsot. „»Munkácsy Mihály március hó 1-én elindulván nejével együtt Budapestről, útja diadalmenethez hasonlított; 2-án érkezett a diadalkapuval és lobogókkal feldíszített városunkba, hol az üdvözlésére összesereglettek által lelkesen üdvözöltetett« – írta Lehoczky Tivadar, a fogadóbizottság tagja. Jókai Móron kívül kíséretéhez tartozott Pulszky Ferenc, a Képzőművészeti Társulat elnöke, Teleki Sándor, Kossuth honvédezredese, ismert emlékíró, Vadnay Károly, a Fővárosi Lapok szerkesztője, György Aladár, Huszt szülötte, Jókai közeli barátja, A Hon munkatársa, Telepy Károly, a Képzőművészeti Társulat titkára, Keleti Gusztáv műkritikus. Mikszáth Kálmán a Pesti Hírlap munkatársaként tudósította az olvasókat a lap 1882. március 3-i számában Munkácsy szülővárosában tett látogatásáról.”
A munkácsi városháza dísztermében adták át a művésznek azt a szép kivitelű ezüst babérkoszorút, amelyet a munkácsiak adományából készíttettek. A város lakói fáklyásmenettel tisztelegtek a festő és kíséretének tagjai előtt, akinek szülőházát emléktáblával jelölték meg. A következő napon Munkácsy és társasága megtekintette a város nevezetességeit, elsőként a különleges történelmi múlttal bíró, építészeti szempontból is igen érdekes munkácsi várat.
Munkácsy több tájképének magyarországi ihletettsége köztudott. Előbbi nyomán feltételezhető, hogy az 1882-ben itthon tett látogatásának még frissen őrzött élménye ihlette a Téli út / Magyar táj / Alkony című kép megfestésére.
