A Békés Megyei Munkahelyek Biztonságáért munkacsoport feladata, hogy felhívja a munkáltatók, a munkavállalók és képviselőik figyelmét a biztonságos munkahelyek kialakításának és a rendezett munkaügyi kapcsolatok jelentőségére. A munkavédelem egyik része a munkaegészségügy, ennek szerepéről és feladatairól a 7.Tv Aktuális című műsorában Szabó Rita műsorvezető beszélgetett dr. Mucsi Gyulával, a Békés Megyei Kormányhivatal Orosházi Járási Hivatala Népegészségügyi Osztályának vezetőjével.
– A munkacsoportba miért kerültek munkaegészségüggyel foglalkozó szakemberek?
– A válasz egyszerű és összetett is lehet. Az egyszerű válasz az, hogy a munkahelyeken a munkavállalóknak nemcsak a testi épségükre, a balesetek, sérülések elkerülésére kell vigyázniuk, hanem az egészségükre is, tehát az egészségük védelme is fontos. Ez az egyik fő oknak tekinthető. A népegészségügyben dolgozó szakemberek, akik a munkaegészségüggyel foglalkoznak, korábban azt mondták, hogy az emberek egészségi állapota elsősorban az ország teljesítőképességétől, a GDP-től, a nemzeti összterméktől függ. Ez a vélekedés az elmúlt években megváltozott. Ma már azt mondjuk, hogy az ország teljesítménye, a termelékenység, a GDP az emberek egészségétől is függ. És természetesen azoknak az egészsége, akik előállítják a nemzeti összterméket, ebben meghatározó. Ezért fontos tehát hogy munka-egészségügyi szakember is részt vegyen egy ilyen munkában.
– A munkavédelmen belül a munkaegészségügynek milyen jelentősége van, illetve ez milyen részterületekből áll?
– A munkaegészségügy a munkavédelmen belül fontos szerepet tölt be. Egyik oldalról munkabiztonságból áll a munkavédelmi tevékenység, illetve munka-egészségügyi tevékenységből. A munkaegészségügy még tovább bontható két részterületre. Ez a munka-higiéné és a foglalkozás-egészségügy területe. A munka-higiénét igazából a munkahelyen lévő egészségkockázatok felmérése, értékelése, és az ezzel kapcsolatos olyan tevékenység, amely a megelőzésre, a kockázatok kezelésére vonatkozik. Ez a fő feladata a munka-higiénikusnak, valamint hogy támogatja a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók munkáját.
– Ha munkaegészségügyre gondolunk, elsősorban a foglalkozás-egészségügy jut az eszükbe. Beszéljünk arról, hogy milyen szakmai formákban működnek, és melyek a legfontosabb feladataik?
– A mindennapi életben elsősorban a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatókkal találkozunk a munkaegészségügy kapcsán. Három fő formája van az ő működésüknek. Az egyik a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás. Ők azok, akik nap mint nap a munkahelyeken végeznek általános foglalkozás-egészségügyi tevékenységet. Azonban vannak még az erre vonatkozó jogszabályban meghatározottak szerint úgynevezett foglalkozás-egészségügyi központok is, amelyek kibővített feladatkörrel rendelkeznek. Az alapszolgáltatáson kívül ők munkapszichológust alkalmazhatnak. Az előbb említett munka-higiénikus szakorvost alkalmazhatják azért, hogy különös szakkérdéseket is meg tudjanak válaszolni, támogatni tudják a foglalkozás-egészségügyi orvosnak a munkáját. De toxikológus alkalmazására is van példa ebben a tekintetben. Tehát ők egy magasabb szintű ellátást adnak. A harmadik terület itt a foglalkozás-egészségügyi szakkellátó helyek, amelyek azon túlmenően, hogy alapszolgáltatást végeznek, a másodfokú elbírálását végzik a foglalkozási megbetegedéseknek, tanácsokat adnak a megyei koordináció kapcsán a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatások szervezéséhez is. Emellett a munkanélküliek közül foglalkoztatásban dolgozók, illetve a szakoktatásban részt vevő hallgatók vizsgálataiban is fontos központi feladatot látnak el.
– Milyen területeken szükséges a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosítása?
– A foglalkozás egészségügyi szolgáltatás biztosítása tekintetében három fő csoportot lehet egy rövid beszélgetés kapcsán megemlíteni. Az első a munkavédelmi törvényben meghatározott munkáltatókra vonatkozó csoport. Gyakorlatilag a szervezett munkavégzésben lévő munkavállalókról van itt szó. A következő csoport az az állami foglalkoztatási szervek által szükséges foglalkozás-egészségügyi szolgálat igénybevétele. A kormányhivatalok esetében folyó, munkanélküli ellátással kapcsolatos orvosi vizsgálatok, foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok tartoznak ide. Akár az elhelyezkedés előtti vizsgálat, akár hogyha valamilyen képzésre kerül sor, akkor az ott képzendő szakmának megfelelően vizsgálják meg a említett szakellátó helyek jellemzően a munkanélkülieket. Ebbe a csoportba sorolható a közfoglalkoztatottak esetében is a szakorvosi, a foglalkozás-egészségügyi szakellátás, illetve a foglalkozás-egészségügyi ellátás elvégzése. A harmadik csoport az pedig a szakmai oktatással kapcsolatos. Tehát az előzetes szakmai alkalmasság elbírálása kapcsán kerül sor foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokra, ebben is elsősorban a foglalkozás-egészségügyi szakellátóhelyek látják el a fő feladatot. Természetesen vannak kivételek, a fegyveres rendvédelmi szervezetek, büntetés-végrehajtás és még sorolhatnánk, de alapvetően ebbe a három fő csoportba sorolhatjuk a szolgáltatásnak a formáit.
– Az egészségügyi ellátórendszerben hol helyezkedik el a foglalkozás-egészségügy, és hogyan biztosított ennek a működése?
– A foglalkozás egészségügyi szolgálat az a szolgálat, ami a mindennapokban elsősorban előfordul. A munkáltatók által igénybevett szolgáltatás az kimondottan az egészségügyi alapellátás rendszerébe tartozik, oda tagozódott be, és ennek megfelelően működik, ennek megfelelő az információ és koordináció az egészségügyi ellátórendszerben. A működésük biztosítására elsősorban a finanszírozás kapcsán kell gondoljunk. A finanszírozás jogszabályokban rögzített rendszer mentén történik, aminek az alapja a foglalkozás-egészségügyi alapellátás, és a központok esetében mindenképpen a piaci viszonyokhoz igazodik. Tehát egyfajta megegyezéses alapon történik a munkáltató, és a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást végző orvos, illetve az ő vállalkozása részéről a megállapodás az összegre vonatkozóan. Amennyiben ez nem tud létrejönni, a vonatkozó rendeletekben van egy ajánlott díjszabás, akkor azt kell alkalmazni. A szakellátó helyek vonatkozására, tehát a munkanélküliek ellátásával, vagy közfoglalkoztatással kapcsolatosan is van egy ilyen díjszabás érvényben. Ezzel kapcsolatban a szakmának időnként vannak olyan észrevételei, hogy talán jó lenne ezen annyiban változtatni, hogy esetleg járulékfizetéses alapon jöjjön létre egy önálló biztosítási ág erre. Így talán önállóbbá válhatna a szakmai munka ezen a területen. De ez a jövő zenéje.
– Mi a hatóság feladata a munkaegészségügy területén?
– A hatóságok feladata itt a kormányhivatal szervezetére települ. Jelenleg a munkavédelmi hatósági jogkörben a kormányhivatalon belül eljáró személyek, akik a munkavédelmi hatósági jogkört gyakorolják, ők elsősorban a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatással kapcsolatos ellátottságot ellenőrzik. Tehát azt, hogy a munkáltatók betartják-e ezt a kötelezettséget, illetve hogy ezek a szolgáltatók a megfelelő adatszolgáltatásokat, információkat a vonatkozó rendeletek előírásai szerint megtartják-e. Másik oldalról is folyik egyfajta hatósági tevékenység a kormányhivatal részéről ebben a tekintetben. Azt pedig a népegészségügyi hatáskör vonatkozásában a járási hivatalok népegészségügyi osztályai végzik. Ők engedélyezik az egészségügyi szolgáltatók működését, a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók működését, azok szakmai minőségét és szakfelügyeletet gyakorolnak a munkájuk fölött. Tehát ez a két szervezeti egység végzi a hatóság részéről a klasszikusan vett hatósági felügyeletet. De egyre több olyan elem van, ez a munkacsoport is egy olyan elemet gyakorol a megyében, amelyben nemcsak a klasszikusan vett hatósági feladatok ellátására törekszik, hanem egy együttműködést is szeretne kialakítani ezen a területen is. A jó állam törekszik arra, hogy ne csak szabályozzon, számon kérjen és gyakorolja a hatósági feladatokat, hanem a lehetőségeket kihasználva támogassa, segítse is azt a munkát, amit az ügyfeleknek ezen a területen el kell látniuk.
– A megyében mik a tapasztalatok a munkaegészségügy területén? Ha van mit javítani, akkor a jövőben ezt hogyan lehet?
– A tapasztalatok a rendelkezésre álló hatósági adatokon alapulnak. Amikor a munkacsoport elkezdte a munkáját, akkor az az előző évek jelentéseinek, a hatósági adatszolgáltatásokban közölt adatoknak a feldolgozásával indult, és erre alapozzuk azokat a megállapításokat, amelyre aztán rá lehet építeni azt a segítő, együttműködő munkát, ami hangsúlyt kap az elkövetkezendő időszakban is. Az adatok alapján a megye munka-egészségügyi ellátása igazodik az országos trendekhez, az országos viszonyokhoz. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatókkal az ellátottság a megyében biztosított. A munkáltatók ezt tudják, elvégzik, szerződést kötnek. A második megállapítás, hogy a nagyobb cégek, a nagyobb munkáltatók magasabb szintű, jobban szervezett ellátást tudnak a munkaegészségügy területén is biztosítani. Nem minden esetben elégednek meg csak az alapszolgáltatással, hanem esetleg bizonyos kiegészítő szolgáltatásokat is igényelnek. Igyekeznek bevezetni olyan rendszereket, amelyek támogatják, hogy egészségesebb és jobban működő szolgáltatások legyenek. Ilyen a munkahelyi, egészségvédelmi, biztonsági irányítási rendszerek bevezetése. A harmadik, amit elmondhatok az az, hogy alacsony szintű a foglalkozási megbetegedések száma a megyében, amit regisztrálunk. Ez egyrészről jó is, hiszen nem sok a megbetegedés, tehát vélhetjük azt, hogy nincs nagy probléma. Másrészről viszont igyekezni kell a működő jelentési rendszert érzékenyíteni, mert elképzelhető, hogy nagyobb odafigyeléssel akkor több eset tárható föl.
