A szerződéses feltételek szerint általában az ügyfeleket illeti az efölötti további hozam döntő része is. Az MNB-rendelet módosítása a garantált kamatú konstrukciók reneszánszát, illetve a klasszikus biztosítási kockázatot tartalmazó termékek díjának csökkenését hozhatja el. Az emelés és az egyszeri vagy rendszeres díjas szerződések eltérő kezelése egyúttal piaci versenyt fokozó hatással is járhat a jegybank szerint.
A közlemény szerint az MNB felülvizsgálta a hagyományos megtakarítási életbiztosításoknál a biztosítók által adható legmagasabb technikai kamat (garantált hozam) maximumának mértékét. Ez alapján a jegybank a rendszeres díjas, forintalapú életbiztosításoknál az eddigi évi 1,8 százalékról 4 százalékra, az 5 évnél nem hosszabb tartamú egyszeri díjas szerződéseknél 7 százalékra növeli az adható garantált kamat legmagasabb mértékét. Az 5 évnél hosszabb egyszeri díjas konstrukcióknál szintén 4 százalék a kamatplafon.
Az euróalapú életbiztosításoknál évi 0,6 százalékról 1,5 százalékra emelkedik a mérték.
– A klasszikus megtakarítási életbiztosításoknál a díjak befektetésének kockázata a biztosítóé, általában nagyobb biztosítási kockázatot tartalmaznak. A unit-linked (befektetési egységekhez kötött) konstrukcióknál viszont az ügyfeleké a befektetési kockázat – ezért nincs is állami szintű szabályozás a kamatmértékekre – és kisebb a biztosítási kockázata – ismertette az MNB.
Az elmúlt bő egy évtized a hagyományos életbiztosítások visszaszorulását és a unit-linked konstrukciók arányának bővülését hozta. A most megnövelt, kiígérhető kamatmértékek viszont - anélkül, hogy a biztosítók hosszútávú kötelezettségvállalásaik miatt a biztonságos működésüket veszélyeztető túlvállalások kockázatát hordoznák - ismét a hagyományos termékek térnyerését, a biztosítási kockázatot tartalmazó termékek díjának csökkenését, összességében pedig az ügyfelekért folytatott verseny élénkülését hozhatják.
– Az új maximális kamatok a módosítás hatálybalépése után kötött életbiztosítási szerződésekben köthetők ki, a lejáratig tartó teljes időszakra. A biztosítók a piaci gyakorlatuk alapján, illetve a verseny miatt e kamatokon felül a befektetett díjrészeken elért esetleges további hozam jellemzően 80-90 százalékát is átadják ügyfeleiknek. A biztosítási termékek versenyképességét más lakossági megtakarításokkal összevetve tovább erősítheti, hogy a biztosítási összeget a lejárat előtt bekövetkező biztosítási esemény bekövetkezése esetén is (további díj befizetése nélkül) teljesítik – részletezte az MNB.
A különböző új kamatmaximumok meghatározásánál az MNB a hosszú lejáratú államkötvények hozamának meghatározott százalékos mértékét, a múltbeli hozamok 5 éves mozgóátlagát, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) végső határidős kamatlábát (UFR), illetve a hazai biztosítók által az elmúlt két évtizedben a matematikai tartalékon elért minimális hozamszinteket vette figyelembe.
– A hazai rendszeres díjas, technikai kamatlábbal rendelkező életbiztosítási szerződések száma 2022 augusztusában mintegy 302 ezer volt - ezen belül a legnagyobb arányban a 10 éves, illetve a 20 éves lejáratot meghaladó szerződések szerepeltek. E szerződések állománydíja együttesen megközelítette a 37,5 milliárd forintot – közölte a jegybank.
